Nem változott a jegybanki alapkamat és a kamatfolyosó sem

A monetáris tanács döntését követően maradt 0,9 százalék az alapkamat és a hírre nem változott a forint árfoylama sem.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is úgy látja, hogy az elmúlt időszakban 3 százalékra visszacsökkenő infláció önmagában nem indokolta a szigorítást, sőt az EKB és a Fed elmúlt időszakban hozott döntései támogatták a laza monetáris kondíciók fennmaradását. Az egyre gyengülő forint azonban szerinte a monetáris kondíciók szigorítása mellett szólt volna.

Az MNB azonban mindig hangsúlyozza, hogy nincs árfolyamcélja, csak inflációs, így az árfolyam változását is ezen keresztül nézi. Kérdés, hogy mi az az árfolyamszint, ami még nem veszélyezteti az MNB-t inflációs célja elérésében – veti fel Regős Gábor.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szerint a nemzetközi környezet változásai miatt a jegybank hosszú ideig fenntarthatja a jelenlegi kondíciókat. Az átlagos kiszorítandó likviditás nagyságának emelése 100 milliárd forinttal a senior elemző szerint mindenképpen némi fordulatot jelent, és enyhe monetáris lazításnak tudható be.

Úgy véli, a jelenlegi forintárfolyamok még nem veszélyeztetik a jegybank által meghatározott inflációs toleranciasáv tetejét (4 százalék), azonban az áremelkedés üteme ismét megközelítheti.

A külső tényezők továbbra is támogatják a laza monetáris politika fenntartását, így a forintgyengülés inflációra gyakorolt, felfelé mutató kockázatait kell figyelemmel követnie a hazai jegybanknak.

A hazai fizetőeszköz mind az euróval, mind a dollárral szemben jelentős mértékben gyengült az elmúlt néhány hétben, az euró-forint jegyzése rendre új történelmi csúcsokat dönt. Fordulatra utaló jelzés egyelőre nem látható, a technikai kép alapján a következő hetekben is folytatódhat a forint lassú gyengülése, a mozgást negatív korrekciók tarkíthatják – írja elemzésében.

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője is felhívta a figyelmet arra, hogy az átlagos kiszorítandó likviditás nagyságának emelése monetáris lazításnak felel meg. Az előző két negyedévben a normalizálás jegyében a monetáris tanács 100-100 milliárd forinttal csökkentette a kiszorítandó likviditást – emlékeztetett. Megjegyezte, hogy a kilátásokat illetően e hónapban sem köteleződött el az MNB semmilyen jövőbeli kamatpálya mellett.

Az, hogy a közlemény nem említette a forint árfolyamot, arra utal, hogy ameddig a forint gyengülése fokozatos marad, és a gyengébb árfolyam fogyasztói árakba átgyűrűzése nem erősödik számottevő mértékben, a jegybank önmagában a forintárfolyam miatt nem szigorítja a monetáris kondíciókat – írja kommentárjában.

Trippon Mariann szerint a jegybank maximálisan kihasználva a rendelkezésére álló mozgásteret, továbbra is teljes mértékben elkötelezettnek látszik a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett. A döntések arra is utalnak, hogy a forintárfolyam jelenlegi szintje nem zavarja a döntéshozókat, ami megerősíti, hogy rövid távon tartós erősödő trend kibontakozására minimális az esély.