A GDP emelkedése mellett a lakosság fogyasztása is egyre jobban nőtt

Magyarország 2019 mindkét negyedévében világszinten a harmadik legerősebb növekedést tudta felmutatni a jelenlegi OECD adatok szerint.

Az elmúlt nyolc évbent a kormány jól teljesített, a GDP növekedéséből a lakosság egyre nagyobb arányban részesedett, a fogyasztása nőtt – mondta Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója hétfőn Budapesten, az alapítvány gazdaságpolitikai konferenciáján.

Farkas Örs, az alapítvány igazgatója nyitóbeszédeben jelezte: az alapítvány gazdaságpolitikai konferenciasorozatot indít, hogy az elmúlt időszak, a magyar gazdaság eredményeit a realitás talaján mutassa be, rávilágítson arra, hogy a magyar modell jól működik.

Sebestyén Géza kifejtette: az elmúlt években Magyarország nemcsak régiós, hanem világviszonylatban is kiugróan magas növekedési rátákat tudott felmutatni. A gazdasági teljesítmény javulása ráadásul 2010 óta a lakossági fogyasztási adatokban is megmutatkozik, azaz az ország sikeréből immár a magyar állampolgárok is részesülnek – mutatott rá.

Jelezte: nemzetközi szinten is kiugróan magas a hazai gazdasági növekedés, a bruttó hazai termék szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt 2019 második negyedévében, és 5,2 százalékkal az első fél év egészében 2018 azonos időszakához képest.

Rámutatott: Magyarország 2019 mindkét negyedévében világszinten a harmadik legerősebb növekedést tudta felmutatni a jelenlegi OECD adatok szerint.

– Ezek nem egyszeri fellángolások, Magyarország 2017 vége óta folyamatosan 5 százalék körüli, vagy a feletti növekedéssel büszkélkedhet – emelte ki a Corvinus Egyetem oktatója.

Sebestyén Géza hangsúlyozta: a magyar fogyasztók is örülhetnek az ország gazdasági sikereinek, a lakosság részesedése az ország gazdasági sikereiből nemcsak kiemelkedően magas, de egyben fenntartható is.

Elmondható, hogy míg a gazdasági siker a fogyasztóknál igen alacsony mértékben csapódott le a 2002-2010-es években Magyarországon, addig 2010 óta a hazai fogyasztók lényegében szinte teljes mértékben részesülnek az ország gazdasági eredményeiből. Rámutatott: 1 százalékpontos gazdasági bővülésből a magyar lakosság 0,92 százalékponttal részesedett.

Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója arról beszélt, hogy 2013 óta a kereskedelmi bankok hitelezése folyamatosan nő, ez nagyrészt a növekedési hitelprogramnak, az nhp-nak volt köszönhető.

Rámutatott: a kis- és középvállalati (kkv) szektor fontos támogatója a magyar bankrendszer, a hitel-betétmutató szerint a betétek összege meghaladja a hitelekét, vagyis a magyarországi bankok hazai forrásból hiteleznek, és van tere a finanszírozás bővülésének.

Jelezte: a kkv-szektor egyik nagy kockázata, hogy alacsony a termelékenység, mind az uniós országok átlagához, mind az osztrákhoz képest jelentős a lemaradás. A termelékenységre negatívan hat a lakhatás drága költsége, ráadásul a hazai bérezés mellett ez is a külföldi munkavállalást ösztönzi.

Rámutatott: további nagy kihívás a kkv-szektor számára a generációváltás. A rendszerváltáskor még a harmincas éveikben járó vállalkozók a következő években mennek nyugdíjba, és sok esetben a gyerekeik nem vállalkoznak az utódlásra, a cégek ötödénél ez nagy gond. A családi vállalkozások 30 százaléka éli túl az első generációváltást sikeresen az Egyesült Államokban, fele Olaszországban. A sikertelenség oka, hogy a vállalkozások tulajdonosai nem nevelik ki a következő menedzsmentet. Az egyszemélyes döntési mechanizmus jellemző, így a vezető nyugdíjba menetele megbéníthatja a céget – jelezte.

Banai Ádám szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani a kis cégek digitális oktatására, átalakítására is.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány azzal a céllal indította el gazdaságpolitikai konferenciasorozatát, hogy az elmúlt időszak, a magyar gazdaság eredményeit a ”realitás talaján mutassa be„, és rávilágítson arra, hogy a magyar modell jól működik.