Azonban míg az évtized elején még nem terhelték különösebb költségek a banki vásárlást, ma már a lakosság jelentős költségekkel szembesül: számlavezetési díj, az értékpapírszámlán megtakarított állományon alapuló díj, a tranzakciós díj és egyéb költségek (például számlanyitási díj vagy vásárlások utáni díjak).
Ezzel szemben a kincstárnál az értékpapírszámla vezetése ingyenes, emellett a jegyzés, az adásvétel, az újrabefektetés, a kamat- és törlesztésfizetés is díjmentes. Készpénzfelvételi díj és pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség sincs, ráadásul mindez a postára is vonatkozik, mivel a kincstár függő ügynökeként forgalmazza a lakossági papírokat.
A jegybank számításai szerint a lakosságnak, ha a bankoknál veszi és tárolja állampapírjait, 2023-ig összesen 65 milliárd forint többletköltsége keletkezik a kincstári vásárláshoz képest.
Nagy Márton hangsúlyozza, hogy mindemellett érdemes megemlíteni a kincstár internetes forgalmazási rendszere, a WebKincstár által nyújtott előnyöket is: ennek segítségével bárhol és bármikor kezdeményezhetők az állampapírokkal kapcsolatos műveletek (vétel vagy eladás), lekérhető az aktuális egyenleg, módosítható a befektetések jövőbeli esedékességfizetéseinek módja (azaz például egyszerűen dönthetünk a kamatok újrabefektetéséről) – teljesen ingyenesen.
Mindezek fényében az államkincstári értékesítés előnyben részesítésével az állam és a háztartások jelentős költségeket takaríthatnak meg. Ehhez azonban elengedhetetlen az állami értékesítési csatornák fejlesztése és hatékonyságuk növelése, valamint a kincstári értékesítés díjmentességének és a WebKincstár előnyeinek tudatosítása.
Ha ezek megtörténnek, Nagy Márton szerint érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!