Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Többletköltsége keletkezik a lakosságnak azáltal, hogy a kedvező kamatozású lakossági állampapírokat a bankokon keresztül, és nem közvetlenül a Magyar Államkincstártól vásárolja – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a jegybank honlapján közzétett elemzésében.
Nagy Márton az írásban kiemeli, hogy az állam a forgalmazó bankokat a piaci kötvényeknél megszokottnál nagyobb jutalékkal honorálja, ha lakossági állampapírokat adnak el. Ennek célja a korábbiakban az volt, hogy növekedjen a lakosság viszonylag alacsony arányú állampapír-megtakarítása, mivel a kormány a külföldi hitelezők helyett a devizaadósság leépítésével párhuzamosan egyre inkább a magyar lakosság megtakarításából szeretné finanszírozni az államadósságot.
Az elmúlt egy-két évben azonban megnőtt az inflációkövető lakossági állampapírok hozama, ráadásul idén nyáron elindult a MÁP Plusz állampapír értékesítése a lakosság számára, amely igen jó kamatozású, mivel ötéves futamidővel éves szinten 4,95 százalékos hozamot biztosít. Ez már olyan kedvező szint, ahol a lakosság magától is siet megvenni a papírt, kevésbé van már szükség arra, hogy a bankok rábeszéljék az ügyfeleket.
A kedvező kamatozású papír kibocsátásának deklarált célja, hogy a lakossági állampapír-állomány 2023-ig 11 ezermilliárd forintra növekedjen. Ez már olyan mennyiség, ahol az államnak meg kell fontolnia, mekkora költségeket vállal. Mivel a lakossági állampapírok most már összességében is kedvező kamatozásúak, a MÁP Plusz pedig különösen az, a jegybank alelnöke úgy véli, hogy szükségtelen az államnak a kamatfizetésen felül jelentős költséget vállalnia. Márpedig a bankoknak fizetett jutalék elég jelentős összeg: 2023-ig a jelenlegi értékesítési rendszerben ez 110 milliárd forintot tenne ki.
A háztartások állampapír-állományának 2012 óta tartó dinamikus bővülése legnagyobb részben a bankokhoz köthető, amellyel párhuzamosan a kincstári értékesítés részesedése csökkent és az utóbbi három évben 21-22 százalék körül stagnál (a MÁP Plusz indulása óta az új lakossági papír értékesítésében a kincstár szerepe ennél némileg magasabb volt, átlagosan 25 százalék).
Azonban míg az évtized elején még nem terhelték különösebb költségek a banki vásárlást, ma már a lakosság jelentős költségekkel szembesül: számlavezetési díj, az értékpapírszámlán megtakarított állományon alapuló díj, a tranzakciós díj és egyéb költségek (például számlanyitási díj vagy vásárlások utáni díjak).
Ezzel szemben a kincstárnál az értékpapírszámla vezetése ingyenes, emellett a jegyzés, az adásvétel, az újrabefektetés, a kamat- és törlesztésfizetés is díjmentes. Készpénzfelvételi díj és pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség sincs, ráadásul mindez a postára is vonatkozik, mivel a kincstár függő ügynökeként forgalmazza a lakossági papírokat.
A jegybank számításai szerint a lakosságnak, ha a bankoknál veszi és tárolja állampapírjait, 2023-ig összesen 65 milliárd forint többletköltsége keletkezik a kincstári vásárláshoz képest.
Nagy Márton hangsúlyozza, hogy mindemellett érdemes megemlíteni a kincstár internetes forgalmazási rendszere, a WebKincstár által nyújtott előnyöket is: ennek segítségével bárhol és bármikor kezdeményezhetők az állampapírokkal kapcsolatos műveletek (vétel vagy eladás), lekérhető az aktuális egyenleg, módosítható a befektetések jövőbeli esedékességfizetéseinek módja (azaz például egyszerűen dönthetünk a kamatok újrabefektetéséről) – teljesen ingyenesen.
Mindezek fényében az államkincstári értékesítés előnyben részesítésével az állam és a háztartások jelentős költségeket takaríthatnak meg. Ehhez azonban elengedhetetlen az állami értékesítési csatornák fejlesztése és hatékonyságuk növelése, valamint a kincstári értékesítés díjmentességének és a WebKincstár előnyeinek tudatosítása.
Ha ezek megtörténnek, Nagy Márton szerint érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését.
Közel 100 órányi megfeszített munka árán.
Ne azért ne nassolja el este, mert nem akar meghízni.
A 16–29 éves korosztályban vannak a legtöbben azok, akik nem használnak semmilyen védelmi programot.
Csaknem félszáz beruházás több mint 95 milliárd forintnyi támogatást kap.
Közel 100 órányi megfeszített munka árán.
Ne azért ne nassolja el este, mert nem akar meghízni.
A 16–29 éves korosztályban vannak a legtöbben azok, akik nem használnak semmilyen védelmi programot.
Csaknem félszáz beruházás több mint 95 milliárd forintnyi támogatást kap.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Közel 100 órányi megfeszített munka árán.
Ne azért ne nassolja el este, mert nem akar meghízni.
A 16–29 éves korosztályban vannak a legtöbben azok, akik nem használnak semmilyen védelmi programot.
Csaknem félszáz beruházás több mint 95 milliárd forintnyi támogatást kap.
Ha a fogyasztók túlárazást érzékelnek, akkor lemondanak a szolgáltatás igénybevételéről.
Kezelhetetlen mennyiségben érkeznének az unióba kifogásolható minőségű, az európai termelési normáknak meg nem felelő agrártermékek.
„A választásokra készülő politikai erők méltatlanul és tisztességtelenül politikai csatatérré változtatták a közösségi közlekedést.”
Ahhoz, hogy egy háború után újjáépítsünk egy országot, legalább annyi pénz kell, mint a fegyverekre.
Vannak háborús pártok, mint a Tisza, meg a DK.
A nők görögök elleni 10-9-es sikere után a férfiak is rangadóval kezdtek a világbajnokságon.
A testvére próbálta eloltani.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
