Bírálják az EKB pénzszórását

Egyre többen látják úgy, hogy Mario Draghi vezetésével az Európai Központi Bank a fellendülés idején is válságkezelő monetáris politikát alkalmazott. Így most, amikor a gazdasági lassulás jelei mutatkoznak, nem maradt hatékony eszköz a kezében.

Hamarosan véget ér a jelenlegi elnök korszaka Fotó: Reuters

A szakemberek hangoztatják, hogy 1998-ban, az euró bevezetésekor úgy határozták meg a követendő politikát, hogy az infláció maximum két százalék lehet, de arról nem volt szó, hogy baj, ha ennél kevesebb. Ehhez képest a jelenlegi jegybankelnök már a másfél százalékot is kevesli, noha az, véleményük szerint, egy teljesen megfelelő inflációs szint. Az egyetlen veszély az úgynevezett deflációs spirál lenne, ami az 1929-33-as válság idején zajlott, ennek veszélye azonban sosem fenyegetett az eurózónában, miután a munkanélküliség sok éve csökken, sőt alacsonyabb szinten van, mint a 2008-as válság előtt volt. A mostani, szerintük fölösleges extrém monetáris lazításnak az lehet a következménye, hogy egy tényleges válság bekövetkezésekor a jegybanknak semmilyen eszköze nem marad, így gyakorlatilag elvesztheti kontrollját a pénzteremtés folyamata fölött.

Ezek után döntő kérdés, hogy az új jegybankelnök, Christine Lagarde korrigálja-e az extrém laza jegybanki politikát, például véget vet az újonnan nyitott, de meg nem határozott időtartamú eszközvásárlási programnak.