A fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal voltak magasabbak szeptemberben az egy évvel korábbiaknál, míg augusztushoz viszonyítva 0,1 százalékkal emelkedtek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció az előző havi 3,7 százalékról 3,9 százalékra nőtt. – Az infláció lassulását elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek és az üzemanyagok árindexének csökkenése okozta, míg a maginfláció emelkedését a piaci szolgáltatások árindexe magyarázza – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a 2,8 százalékos mutató alacsonyabb a vártnál, míg a maginfláció értékén látszik a forint gyengülése, amely megemelte a külföldi utazások árait. A szakértő úgy véli, az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg. Míg egyes piaci szolgáltatások árai meredeken emelkednek, részben a bérnyomás miatt is, az importált infláció negatív. A legnagyobb mértékben ugyanis a tartós cikkek árai estek, ami igazolja a jegybank várakozásait, miszerint ez mérsékli majd a hazai inflációt. Az elemző éves átlagban 3,4 százalékos mutatóra számít.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek jelezte, hogy a mutatók a jegybank friss előrejelzésével nagyjából összhangban alakultak, vagyis a monetáris politika szempontjából a friss adatok érdemi változást nem hoznak. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is arra mutatott rá, hogy a várakozásoknál jóval kedvezőbben alakult a szeptemberi mutató, ami így a jegybanki cél alá került. Ez egyelőre igazolja az MNB szeptemberi döntését. Ám a maginflációs folyamatok erősödtek, tehát az inflációs nyomás nem tűnt el a gazdaságból.
