PM-államtitkár: A hosszú távon fenntartható növekedés a legfontosabb

Az uniós átlagot tartósan meghaladó, hosszú távon fenntartható növekedést nevezte a legfontosabb gazdasági célnak a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

Az alelnök úgy látja, hogy a globális hozamkörnyezet átalakulása nem tekinthető rendellenesnek, sőt új lehetőségeket is hozhat, hiszen jelentős megtakarítások keresnek új befektetési lehetőségeket. Hozzátette, hogy az MNB jól reagált a globális gazdaság átalakulására, pontosabban mérte föl a kilátásokat, monetáris politikáját tekintve óvatos maradt, szemben más fejlett országok jegybankjaival. Az MNB mérlege pedig jelentős mozgásteret biztosít egy esetleges recesszió kivédésére. A magyar jegybanki mérlegfőösszeg nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsony mértékű, nem éri el a GDP 30 százalékát, készpénz nélkül pedig 10 százaléka körüli – ismertette.

Nagy Márton szerint a legkedvezőbb gazdaságpolitikai mix a megfelelő monetáris és fiskális politika mellett kiegészül a hatékony adósságfinanszírozási stratégiával, megfelelő versenyképességi és makroprudenciális politikával is.

A magyar gazdaság teljesítményét és kilátásait a következő 5 évre kiválónak nevezte. Hangsúlyozta hogy az elért eredményeket „csak elrontani lehet”, ezért meg kell őrizni a beruházásalapú növekedést, elkerülve, hogy fogyasztásalapú növekedés váltsa föl. Véleménye szerint a 3 százalék körüli infláció megfelelő mértékű a növekedéshez, a gazdasági növekedés névleges üteme helyett pedig a felzárkózást kell fenntartani a mindenkori EU-bővülést 2 százalékponttal meghaladva. Mind a gazdaságvédelmi, mind a családvédelmi akcióterveket folytatni kell, előbbit a humán erőforrás és a magyar vállalatok, utóbbit a családbarát egészségügy és a foglalkoztatáshoz kötött családtámogatás érdekében – tette hozzá.

Az alelnök szerint a gazdasággal szemben a bankrendszer jelentős lemaradást mutat, ezért abban jelentős átalakításokat sürgetett. Véleménye szerint Magyarországon csak 5 bankra van szükség. A hitelnyújtások időtartama hosszú, a hitelfelárak és a devizaátváltás költsége magas, túl sok a bankfiók, a banki digitalizáció mértéke alacsony, és veszélyes, hogy a bankrendszer még mindig nem vette fel a versenyt a fintech cégekkel (digitális pénzügyi szolgáltatókkal) – hangsúlyozta. A mostani „elmaradott” bankrendszer helyett Nagy Márton szerint hatékony, az ügyfelek bizalmát visszaszerző, modern bankrendszerre lenne szükség.