Rollerarmageddon fenyegeti a nagyvárosokat

A szemünk előtt alakul át a világ nagyvárosainak, köztük Budapestnek a közlekedése, de nem biztos, hogy felfogjuk és jól értelmezzük a változásokat. Bármikor, bárhol, bármi jöhet, és nekünk nem felháborodnunk, hanem figyelnünk és alkalmazkodnunk kell. Ugyanakkor az átfogó szabályozás, amely a jelenleg besorolhatatlan státusú elektromos járgányokra is figyelemmel van, nem megkerülhető — mondta el lapunk kérésére az egyik járműmegosztó vállalkozás vezetője.

Kisgyerekkel a kerékpársávban: ideje lenne az átfogó szabályozásnak Fotó: Bach Máté

Az egyszerű közlekedő csak ámul, mi minden meg nem esik manapság Budapesten. A villamos ablakánál elbambulva egyszer csak észreveszi, hogy vele párhuzamosan, a kerékpársávban három-négy rolleres halad, épp abban az ütemben, mint a villamos.

Ugyanezzel a rolleressel – vagy egy másikkal – tíz perc múlva már a metrón találkozunk, amint kiszállásra készülve rááll a deckre, hogy az ajtónyitáskor kihajtson. Efféle, korábban elképzelhetetlen dolgok percről percre történnek velünk, hacsak nem kizárólag gépkocsival közlekedünk. Bár éppenséggel az autóst is érheti meglepetés, pél­dául ha a zebrára lendületből, körülnézés nélkül hajt rá egy villanyjárgány. A fenti eset videó formájában kering a neten, és nyilvánvaló, hogy az ütközés mindkét résztvevője ugyanúgy elképedt, váratlanul érte őket a baleset.

Kisgyerekkel a kerékpársávban: ideje lenne az átfogó szabályozásnak
Fotó: Bach Máté

Átalakulóban van a nagyvárosi közlekedés, csak mintha nem vennénk észre. Itt a nyakunkon az elektromos forradalom, de mi még mindig azt kérdezgetjük, hogy hány kilométert tesz meg egy töltéssel egy e-autó és hogy mennyibe kerül a tankolás.

Az elektromos és hibrid autók még nem hoztak áttörést, de az elektromos hajtású, egy-, két-, sőt többkerekű, könnyű járművek már itt vannak, és jelentős előnyöket hordoz a használatuk a dugóban araszoló vagy parkolót kereső autókkal szemben.

Persze a villannyal hajtott egykori gyerekjátékok nem a főutakon, a hömpölygő autófolyamok mellett-között kérnek maguknak helyet, hanem mindenhol máshol. Szabályosan vagy szabálytalanul – az effajta szabadosságnak már megágyazott a városi kerékpárosok évek óta tartó küzdelme –, minden használható felületet a birtokukba vesznek.

A nagyobb, összefüggő sétálózónák, parkok, sétányok, kis forgalmú utcák, kerékpárutak és gyalogjárdák mind részeivé válhatnak a vonulásnak.

Mindennek hatása van a mindennapi közlekedésre.

Feloldódnak, cseppfolyóssá válnak azok a határok, amelyek korábban mereven elválasztották az autósokat, a kerékpárosokat és a gyalogosokat. Persze a tonnás, másfél tonnás személyautók közé nem szívesen keverednek a védtelen közlekedők, bár Dél-Európában, Ázsiában ez a határ sem olyan merev.

De az összes többi felületen – beleértve az aluljárókat, bevásárlóközpontokat, sőt lifteket – készüljünk fel, hogy bárhol összefuthatunk egy deszkással, rolleressel. Ugyanis ő maga dönti el egyik pillanatról a másikra, hogy felkapja az eszközét és gyalogosként száll fel egy villamosra, vagy leteszi a járdára és járműként halad tovább.

Egyértelműbb és jobban körülhatárolható a – KRESZ szerint is – közúti közlekedésre alkalmas járművek helyzete, úgymint a kerékpáré, az elektromos kerékpáré vagy az elektromos robogóké. Utóbbiak közül két járműmegosztó szolgáltatása közül is választhatnak Budapesten, akik dugóban is akadálytalanul és a környezet szennyezése nélkül szeretnének közlekedni.

Van még egy fontos szabadság, amiben ezek a könnyen bérelhető járművek jó partnerek: a közlekedő maga szabja meg, hogy hol kapcsolódik a közösségi közlekedési eszközökhöz. Az utolsó tíz perc vagy negyedóra – az induláskor persze ez az első – problémája kulcsfontosságú, amikor arról döntünk, autóval megyünk-e valahova vagy közösségi közlekedéssel.

A nemzetközi szaksajtóban „last mile”-ként emlegetett problémára jó megoldás egy kicsi, könnyen kezelhető és olcsón igénybe vehető eszköz, feltéve ha a működési zónán belül lakunk, egyedül utazunk és nincs nagy csomagunk.

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a kétkerekű, szinte bárhol szabadon leállítható bérjárművek felelősségteljes használatához kell még némi tanulóidő. Mint Tóth-Báló Tamás, az Ogre&co elektromosrobogó-megosztó vezetője kérdésünkre elmondta, a bérlők egy része sajnos úgy gondolja, hogy egy rövid távon bérelt járművel bármit meg lehet tenni. Beszédes példa, hogy nem olyan régen egy belvárosi háziorvosi rendelő ajtaját torlaszolták el két motorral, de más szolgáltató járművét is rendszeresen látni buszmegálló közepén, gyalogátkelőhelyen.

Erre az attitűdre készülve tett közzé az Ogre&co már az induláskor is egy etikai kódexet, amelyet kötelezően el kell fogadni a regisztráció során. – Számunkra amúgy a leginkább érthetetlen az, hogy az embereknek nincs félelemérzetük, ezért megkockáztatják a bukósisak nélküli közlekedést olyan járművekkel, amelyek nem védik a sofőrt egy ütközés, egy borulás során – mondta Tóth-Báló.

A Budapesten elérhető, megosztott robogók mindegyikéhez mellékel a szolgáltató sisakot, így nem is kell magunkkal cipelni a védőfelszerelést, azt a használat előtt csak ki kellene venni a tárolóból.

A vállalkozó elmondta, hogy égető szükség van egy átfogó jogszabályra, amellyel az újonnan megjelent könnyű járművekre, a bérjárműrendszerekre, az elektromos gépjárművek térnyerésére reagál. Egy ilyen jogszabályban tisztázni lehetne a fogalmakat (hova sorolhatók a 20-25 kilométeres sebességre képes egykerekű szállítóeszközök vagy az elektromos gördeszkák), le lehetne fektetni azokat a játékszabályokat, amelyek az ilyen járművek üzemben tartóira vonatkoznak.

A scooter-geddon (a robogók armageddonja) kifejezés talán a múlt évben hangzott el először nyilvánosan az USA-ban kialakult motoros rollerekkel operáló szolgáltatók kapcsán, és való igaz: egyszer csak ezerszámra jelentek meg a rollerek tucatnyi szolgáltató flottájában. Az invázió pedig azóta egyre nagyobb méreteket ölt, számos esetben a helyi lakosság „vette a kezébe a helyzet megoldását”.

– Remélem, hogy itthon meg tudjuk előzni ezt – mondta Tóth-Báló Tamás.

Mi lenne a megoldás? Egyes dél-­európai és ázsiai országokban a közlekedőkben kialakult ez a fajta közösségi tudás, ami generációról generációra száll. Budapesten a túlzsúfoltság érzése napjainkra jutott el egy olyan szintre, amely már az átlagember életére is komoly hatással van.

Meggyőződésem, hogy most vagyunk abban az utolsó pillanatban (három autó-, két robogó-, két roller- és két kerékpármegosztó), amikor még tudatosítással, tudatformálással kialakíthatók az előbb említett szokások – vélekedett az e-scooter-megosztó vezetője.