Ki és hogyan kapja meg a vagyont?

Egyre több végrendeletet készíttetnek a közjegyzőknél a kisebb-nagyobb értékekkel rendelkező magánszemélyek. Számos megoldás közül választhatnak azok, akik előre elrendeznék vagyonuk sorsát: a házastársaknál ilyen például a közös végrendelet, de adott esetben megoldás lehet az úgynevezett utóöröklés is. Akárhogyan is történjen a vagyon átszállása, az esetek kétharmadában az örökösök — a kedvezményes szabályok ­miatt — manapság nem fizetnek illetéket, amivel az állam évente tízmil­liárdokat hagy a lakosságnál. A tehetősebbek eközben inkább a vagyonkezelés különleges formáját választják.

Egyre többen tartják fontosnak, hogy ne hagyjanak hátra rendezetlen pénzügyeket Fotó: Éberling András

Értékeik átörökítéséhez több megoldás közül is választhatnak a tulajdonosok, ezek egyike, hogy az érintett végrendeletben rögzíti, mely ingóságai és ingatlanai kit illetnek halálakor.

– Idén megugrott az érdeklődés, a magánszemélyek több végrendeletet készíttetnek a közjegyzőkkel, mint korábban – mondta lapunknak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Tóth Ádám (képünkön) hozzátette: a hivatalos embereknél 2019-ben nyolc-tízezer végrendelet készülhet, ami nem a teljes szám, ugyanis az ügyvédek is közreműködhetnek az ilyen dokumentumok megszövegezésében.

Közösen vagy utólag

Az elnök szerint a végrendelkezési kedv erősödésében szerepet játszhatott, hogy egyszerűbbé váltak a szabályok, miközben újszerű lehetőségek is megnyíltak. – A házastársak készíthetnek például közös végrendeletet. A férj és a feleség megegyezhet egymással abban, hogyan és kire hagyják a közösen szerzett vagyontárgyakat. De a saját, külön vagyonhoz tartozó elemeket is megfelelően feloszthatják: bizonyos személyeknek egyikük juttat értékeket, míg másoknak másikuk, így garantálva, hogy minden olyan ember kapjon a vagyonukból, akit arra érdemesnek tartanak – magyarázta a kamarai vezető.

Egyre többen tartják fontosnak, hogy ne hagyjanak hátra rendezetlen pénzügyeket
Fotó: Éberling András

– A szocialista jog korábban eltörölte, most azonban két esetben újra választható az úgynevezett utóöröklés – folytatta Tóth Ádám. Ennek keretében mód van arra, hogy az örökhagyó bizonyos vagyonát házastársára hagyja, de úgy, hogy egyúttal rögzíti, házastársa után, úgynevezett utóörökösként ki örökli az adott értéket. A második eset egy gyakorlati problémára ad megoldást. Ha a szülő gyermeke betegség vagy más ok miatt nem végrendelkezhet, a szülő a saját végrendeletében meghatározhatja, hogy a tőle örökölt vagyon a gyermeke után kire szálljon. Lényegében – bizonyos korlátok között – a gyermek helyett végrendelkezhet a szülő.

Tízmilliárdok a zsebben

Az elnök beszélt az illetékről is. – Az öröklés és az ajándékozás után több éve nem kell illetéket fizetni, ha a vagyon egyenes ági rokonok vagy házastársak között mozog.

Vagyis az állam nem kér közterhet például akkor, ha a szülő a gyermekére, a nagyszülő az unokájára hagyja a vagyonát – mondta Tóth Ádám, megjegyezve: a közjegyzői tapasztalatok szerint a kedvezményes szabályok nyomán az öröklések 65-70 százalékánál nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. A kamarai vezető érdekességképpen hozzátette, hogy a sokszor haláladóként emlegetett öröklési illeték mellőzésének gondolata már a XIX. századi magyar jogban is felmerült. – Akkoriban úgy tartották, hogy az adót nem az örökléseknél, nem az örökösöktől kell beszedni – mondta az elnök, mindezt kiegészítve azzal, hogy az illetékmentes öröklés kétségkívül segítheti a középosztály megerősödését, a családi vagyonok egyben tartását, gyarapítását.

Az illetékmentes öröklés egyébként meglehetősen nagy összeget hagy a családok zsebében – ez derül ki ­legalábbis az állam pénzügyeiről szóló adatsorokból. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a kormányzat korábban úgy számolt: idén 34,5 milliárd forint bevételkiesést jelent majd a költségvetésnek az illetékmentes öröklés, vagyis – az előzetes számítás szerint – 2019-ben ekkora összeget nem kell befizet­niük az örökösöknek szüleik, nagyszü­leik, házastársuk hagyatékának megszerzésekor.

A tehetősebbek megoldása

Nem a középosztály, inkább a tehetősebb rétegek megoldása már az úgynevezett bizalmi vagyonkezelés. – A német és angol minták alapján kialakított magyar megoldásnak az a lényege, hogy vagyonát a tulajdonos egy hozzáértő vagyonkezelőre ruházza át.

A szakember fialtatja az értékeket, de nem válik teljes jogú tulajdonossá, pél­dául nem örökítheti azokat, illetve a vagyonrendelő más jogokat is korlátozhat. A nyereség a kedvezményezettet illeti meg, aki lehet maga a vagyonrendelő vagy más általa megjelölt személy – magyarázta Tóth Ádám. Az elnök hozzátette: a módszer jellemzően százmilliós, milliárdos nagyságrendű vagyontömegnél alkalmazható eredménnyel, s egyre népszerűbb is idehaza. – Mára ugyanis – folytatta a közjegyzők első embere – a rendszerváltozáskor in­duló és sikeresen működő családi vállalkozások tulajdonosai a nyugdíjkorhatár közeléhez érkeztek.

Akadnak közöttük, akik jelentős értékekre tettek szert, akár több vállalkozást is létrehoztak, adott esetben gépeket, ingatlanokat vásároltak, befektetéseket hajtottak végre. Számukra jó megoldás lehet a bizalmi vagyonkezelés: a cég, a cégcsoport napi ügyeit egy kiválasztott szakavatott irányítja, a nyereséget pedig akármilyen formában és arányban fel lehet osztani.

– A módszer alkalmas arra, hogy azok a jól menő családi vállalkozások is tovább működhessenek, ahol a fiatalabb korosztály nem akar bekapcsolódni a cégvezetésbe vagy az érintettek gyökeresen mást gondolnak a vagyon felhasználásáról – mondta az elnök, hozzátéve: a bizalmi vagyonkezelés garantálhatja a vagyon egységének fennmaradását és bizonyos körben öröklési kérdéseket is megoldhat.

Tóth Ádám végezetül – összegzésképpen – úgy vélekedett: minden érintettnek érdemes áttekintenie vagyoni helyzetét és egyéb viszonyait, s ezek alapján döntést hoznia vagyonáról.

A végrendelet és vagyonkezelés mellett szóba jöhet más megoldás is, például az ajándékozás, ami egyenes ági rokonok és házastársak között szintén illetékmentes, de adott esetben a tartási, az életjáradéki vagy más szerződés megkötése is megoldás lehet. Az elnök szerint megéri elgondolkodni a vagyon majdani sorsáról, s érdemes mindenképpen időben lépni, ha valaki eltérne a törvényben megszabott öröklési rendtől.

A vagyon sorsának meghatározása jól megfontolt, tudatos döntés kell hogy legyen, amelynek okiratba foglalásával nem szabad feleslegesen várni, mert sokszor emiatt nem érvényesül végül az elhunyt akarata.