Állami Számvevőszék: Átgondolt értékelés szükséges az áfacsökkentés előtt

Az ÁSZ elemzése felhívja a figyelmet arra is, hogy az áfacsökkentés következtében adótömeg-kieséssel kell számolni a központi költségvetésben.

Az általános forgalmi adó csökkentések hatásait értékelte a fenntartható kifehérítési folyamat szempontjából az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzése, és arra a következtetésre jutott, hogy az áfakulcs csökkentése az elemzett termékcsoportok mintegy felénél nem mérsékelte a fogyasztói árakat, ezért a további áfacsökkentés átgondolt értékelése szükséges.

A központi költségvetés általános forgalmi adóbevételei 2014-2018 között mintegy 30 százalékkal nőttek. A gazdaságfehérítő intézkedések, mint az online pénztárgépek, az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrzés – ekáer bevezetésének hatására a 2013-as 22 százalékról 2018-ra 9 százalékra csökkent az úgynevezett áfarés, ami az áfacsalások jelentős visszaszorulását mutatja. Az áfabevételek növekedésében a gazdaságfehérítő intézkedések mellett a keresetek növekedéséből következően a háztartások fogyasztásának emelkedése is meghatározó szerepet játszott – állapította meg az ÁSZ elemzése.

Gazdaságfehérítési célból 2015-től több termék (tej, tojás, baromfi- és sertéshús, halhús, új lakóingatlanok) és szolgáltatás (éttermi szolgáltatás, internet-előfizetés) áfakulcsának csökkentése valósult meg. Az áfacsökkentés hátterében esetenként egészség- és szociálpolitikai, illetve az egyes ágazatok fejlesztésével összefüggő célok is álltak.

Az ÁSZ rámutat, hogy az elemzett termékek, illetve szolgáltatások mintegy felénél az árakban az áfateher mérséklésének hatása nem, vagy nem teljes körűen jelent meg. Az áfacsökkentés bevezetését követően átlagárcsökkenés az internet-előfizetések, a sertéshús, baromfihús és a halhús esetében következett be rövidtávon, a tojás, tej és az új lakóingatlanok ára esetében ugyanakkor egyáltalán nem volt kimutatható. Az áfacsökkentés korlátozott hatásának hátterében az áll, hogy az árak alakulását alapvetően egyéb gazdasági és termelési tényezők, keresleti-kínálati viszonyok határozták meg – mutat rá az elemzés.

Az ÁSZ elemzése arra is rávilágít, hogy az áfacsökkentés bevezetésének évében a baromfi- és a sertéshúsfogyasztás jelentősen emelkedett, a többi élelmiszer esetében ugyanakkor a forgalom, illetve a fogyasztás növekedése nem volt összefüggésbe hozható az áfacsökkentéssel. Az éttermi fogyasztás áfacsökkentésének várt hatása, azaz a szektorban dolgozók bérének rendezése és a munkaerőhiány enyhítése csak korlátozottan teljesült, a nemzetgazdasági átlagkeresethez viszonyított ágazati bér alig néhány százalékkal emelkedett.

Az elemzés felhívja a figyelmet arra is, hogy az áfacsökkentés következtében – a termékek és szolgáltatások változatlan, vagy csökkenő forgalma esetén – adótömeg-kieséssel kell számolni a központi költségvetésben. Ennek hatását csak a forgalom olyan mértékű növekedése tudja kompenzálni, amely alacsonyabb adókulcsok esetén is biztosítja a korábbiakkal azonos összegű adóbevételt.

Domokos László, az ÁSZ elnöke az elemzés előszavában leszögezi: az elemzés által feltárt összefüggések azt mutatják, hogy az eddig megtett adókulcs-csökkentő intézkedések hatásának felmérése, illetve a felmérés eredménye alapján az intézkedések átgondolt folytatása szükséges a gazdaság fenntartható kifehérítése érdekében.