Fotó: Teknős Miklós
Ugyanakkor az új otthonteremtési lehetőségek nem hozták meg a sokak által várt újbóli drágulást, ami a lakások adásvételének némi megtorpanásával magyarázható. Az már a második negyedévben látszott, hogy az akcióterv elemeinek július 1-jei életbelépése előtt sokan kivártak az új lehetőségek megjelenésig. Minderre rásegített a júniusban megjelent nagyon kedvező hozamot ígérő Magyar Állampapír Plusz is. A köznyelvben szuperkötvénynek nevezett papír bevezetésének egyik kimondatlan célja az, hogy a vonzó befektetési lehetőséggel valamelyest vissza lehessen fogni a befektetési célú lakásvásárlásokat, amelyek az elmúlt években fő motorjai voltak az évről évre két számjegyű lakásdrágulásnak. Az év második felében is érezhető forgalomcsökkenést leginkább a befektetői célú vásárlások visszaesése okozhatta. S bár banki tapasztalatok és egyéb felmérések szerint a babavárót tízből hat-hét igénylő különböző lakáscélra fordítja, ezek a tízmillió forintok sem igazán jelentek még meg a lakáspiaci ügyletekben.
Jelentős mozgatórugó volt az idén a kedvezményes lakásáfa és az annak kivezetése körüli problémák. Az már tavaly novemberben eldőlt, hogy a 2018. november 1-jével bezárólag építési engedéllyel vagy egyszerű bejelentéssel rendelkező lakások esetében a kormány 2023 végéig meghosszabbítja az ötszázalékos áfakulcs hatályát. Másutt ugyanakkor komoly kapkodás alakult ki, ami a lakásépítésekre is kihatott. A kormány ez ügyben hozott döntései értelmében lényegében átcsoportosítás zajlik.
Az eddig kiemelten támogatott, ám sokszor a befektetők zsebét hízlaló, új építések helyett a kistelepülési, építés és felújítás esetén is igényelhető áfa-visszatérítéssel 2020-tól vidékre irányították a lakástámogatások jelentős részét.
Kampánytéma az Airbnb-ből
A lakásban fialtatott pénzeket vizsgálva az utóbbi években megkerülhetetlen kérdés az Airbnb és a hasonló szállásmegosztó szolgáltatások térnyerése. Schneller Domonkos, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár egy november eleji rendezvényen arról beszélt, hogy a Hungária körúton belüli terület szellemvárossá, egyfajta Airbnb-gettóvá kezd válni, miután negyvenezerre nőtt az Airbnb és társai által kínált lakások, szobák száma, amelyek elsősorban a belső kerületekben találhatók. Ez felsrófolta a bérleti díjakat, amelyek sok helyen kétszeresükre nőttek 2013 óta. A probléma az idei önkormányzati választások kampányában is témát szolgáltatott, a DK-s Nidermüller Péter például nem kis részben ez ügyben tett ígéreteinek köszönhetően lett meglepetésre a VII. kerület polgármestere. Niedermüller július 13-án, azaz három hónappal a választás előtt még ezt nyilatkozta a Népszavának Airbnb-ügyben: „Itt is fővárosi szabályozás kellene, amennyiben nem lesz, akkor a VII. kerületben megcsinálom én. A kollégáim már elkészítettek egy összeállítást arról, hogy Európa nagyvárosaiban hogyan szabályozzák az Airbnb működését. Ezeket az elveket fogjuk mi is követni. […] Ezeket a polgármesterségem első hetében végrehajtanánk.” Ezzel szemben két nappal a választást követően a Hvg.hu-nak már azt mondta, „nem vagyok híve az azonnali tiltásoknak”. Utóbbihoz azóta is tartja magát, s még a bulinegyed egységeinek éjféli bezárását is leszavazta az ellenzéki párti többséggel, pedig ez is a fő ígéretei közé tartozott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!