– A foglalkoztatottság növelése érdekében a kormány számos programot indított, amelyekkel az álláskeresőket, a közfoglalkoztatottakat és az inaktívakat juttatnák munkához, mivel ők adják a munkaerő-tartalék döntő részét – mondta Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a
Figyelőnek adott interjújában. Emlékeztetett: folyamatosan nő a nyugdíjas munkavállalók száma, az idén már 110 ezren dolgoztak ellátásuk mellett. Szintén kedvezően, tíz százalék körüli értéken alakul a harminc év alattiak munkanélküliségi rátája is.
Az államtitkár szintén fontos munkaerő-tartaléknak nevezte a kisgyerekes anyák táborát. A körükben szintén változás tapasztalható, mivel ma már a legtöbb kismama a gyermek kétéves kora körül elgondolkozik a munkába álláson, míg korábban sokan kivárták a három esztendőt.
A kismamák elhelyezkedéséhez a családvédelmi akcióterv két oldalról is segítséget nyújt, a nagyszülői gyeddel és a bölcsődei férőhelyek számának növelésével. A tervek szerint 2022-ig hetvenezer bölcsődei férőhelyet alakítanak ki, addig pedig az állam havi negyvenezer forinttal támogatja a magánintézmények igénybevételét. November végéig több mint 1200 szülő élt ezzel a lehetőséggel.
Fejleszteni kell a távmunkát és a rugalmas munkaidejű foglalkoztatást – emelte ki a távirati iroda összefoglalója szerint az államtitkár. Felidézte: a részmunkaidőben dolgozók aránya négy százalék, miközben az uniós átlag húsz.
Ugyanakkor változtatni kellene azon a szemléleten, hogy a munkaadó szereti látni a dolgozót munkavégzés közben. Bodó Sándor a jövő évi kilátásokat érintő kérdésre elmondta: arra számítanak, hogy stabilan négy és fél millió felett lesz a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliségi ráta három százalék közelében marad.
Tovább csökkenhet a közfoglalkoztatottak száma, miközben egyre több külföldön dolgozó magyar térhet haza.
