Borulhat a munkavállalók eddigi képviselete az áruházakban

Elveszítheti vezető tárgyalási és döntési pozícióját a vállalatokkal és a kormánnyal szemben az áruházi munkavállalók jövőjéről évtizedekig monopolhelyzetben egyezkedő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete – tudta meg a Magyar Nemzet. Úgy értesültünk: több üzletláncnál megelégelték a dolgozók, hogy az érdekképviselet megítélésük szerint gyakran nem az ő szempontjaik szerint jár el. Iparági hírek szerint belső körökben ennél is többeknek szúrja a szemét, hogy megváltozott a szakszervezet gazdálkodása, és miközben nőttek a tagdíjbefizetéseik, a jogköröktől megfosztott alapszervezeteknek egyre kevesebb pénz jut vissza. Előfordulhat, hogy a Coop üzletlánc több ezer dolgozójának mintájára más cég alkalmazottai is képviselőt váltanak.

A Magyar Nemzet úgy értesült, több ezren már csak papíron gyarapítják a tagságot a KASZ-nál Fotó: MTI Fotó: Vajda János

Az elnök érvelése amiatt is érdekes, mert például 2018 elején hivatalos minőségében maga is részt vett az ellenzék által a megelőző évben elfogadott túlóratörvény ellen kormánybuktatási szándékkal szervezett sikertelen fővárosi tüntetéseken.

Ezzel viszont szembemegy, hogy szakértők szerint több, a KASZ által kötött, ma is érvényben lévő kollektív szerződés a jogszabályhoz képest egyes esetekben rosszabb helyzetet is teremthet az érintett dolgozóknak, vagyis nem felel meg az érdekeiknek. Érdekes összefüggés, hogy a szakszervezetet korábban évtizedekig Sáling József irányította, aki egykor a szocialista párt listás országgyűlési képviselőjeként szervezte hazánkban a munkavállalók érdekképviseletét.

Lapunk iparági forrásokból úgy értesült, hogy a sajtóban közölt tízezres tagsággal szemben a Coopnál mindössze négy-ötezer aktív tagot jegyez a KASZ, ahol mostanra országos szinten mindösszesen nyolc-kilencezerre apadt a tagdíjat is fizető, képviselt munkavállalók száma. Ez a becsült létszám a nyilvánosan elérhető mérlegadatokból is valószínűsíthető, hiszen jogszabály írja elő, hogy az egyes láncoknál havonta a dolgozók bruttó fizetésének egy százalékát automatikusan az adott cégnél lévő szakszervezet kapja.

Az ügy kényessége miatt nevük elhallgatását kérve a bennfentesek elmondták: rengeteg dolgozó eltűnt a KASZ rendszeréből, és több ezren már csak papíron gyarapítják a tagságot, amely pedig a reprezentativitásnak is alapja.

A bérek emelkedése miatt a kötelező tagdíjak mégis évről évre nőttek, miközben egyre többen nincsenek megelégedve a szakszervezet működésével. Mint mondták, noha jelentős összegekhez jut a KASZ, ehhez képest a központosított gazdálkodás ­miatt egyre kevesebbet juttat a tényleges napi érdekvédelmet ellátó alapszervezetekhez. A döntési jogok nyirbálása mellett ez a legfőbb oka annak, hogy belülről repedezik az évtizedekig őskövületként működő szakszervezet.