Az egykori „bezzegország” lassuló növekedéssel kezdi az új évtizedet

Megszűnőben Románia európai bezzegország státusa. Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, akit a 2018-as esztendő romániai gazdasági elemzőjének választottak, a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta: nem osztja kormányuk optimizmusát, szerinte a növekedési mutató idén aligha ér el 3,5 százaléknál magasabb értéket.

Bálint Csaba: A külföldi befektetők nemcsak pénzt hoznak, hanem tudást és tapasztalatot is

– A kormány optimizmusát nem osztom, meglátásom szerint a növekedési mutató 2020-ban aligha ér el 3,5 százaléknál magasabb értéket. A román gazdaság motorja tavaly a fogyasztás volt, valamint az uniós pénzek felhasználása, utóbbi rátája – jelentősen lemaradva a környező országok hasonló mutatóitól – 2019-re érte el a legmagasabb szintet. Bizonyos mértékig a korábban hozott adótörvény-módosítások is éreztették még kedvező hatásukat. Az idei kép is hasonlónak tűnik, főleg hogy két választást is tartanak Romániában, ami ritkán kedvez a hosszú távú tervezésnek, illetve a gazdasági növekedésnek. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a világgazdasági folyamatokat sem, amelyek igencsak képesek megviselni a sérülékenyebb gazdaságokat.

– A román gazdaságot ezek közé sorolja? Melyek a legérzékenyebb pontok, illetve az esetleges kitörés lehetőségei?

– Igen, a román ezek közé tartozik, elsősorban a növekvő költségvetési ­hiány miatt, amely bőven meghaladja az Euró­pai Unióban kritikusnak tartott háromszázalékos értéket. A cash-flow alapú számítások alapján 2019 végére 4,6 százalékosra nőtt a büdzsé deficitje, ami az Eurostat módszertana, az SA-95 szerint is négy százalék körüli hiányt sejtet. Ilyen körülmények között nem nagyon marad játéktér a korrigálásokra, amelyeket az esetleges kedvezőtlen világgazdasági folyamatok tennének szükségessé. Az államháztartási hiányt eredetileg 2,76 százalékra tervezték 2019-re, a 2020-as költségvetésben viszont eleve 3,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol a kabinet. Reális tartalékokkal csak az adóbehajtás terén kalkulálhat a román költségvetés, hiszen az áfabehajtás aránya még mindig nem haladja meg a 65 százalékot. Érdemes lenne közelről megnézni a pénztárgépeknek az adóhivatalhoz való közvetlen bekötésének gyakorlatát, amelyet olyan nagy sikerrel alkalmaz a magyar pénzügypolitika.

– Hogyan alakíthatja az alapvető mutatókat a lej-euró árfolyam várható alakulása?

– A nemzeti bank feladata és célkitűzése a szélsőséges árfolyam-ingadozások megakadályozása, az inflációs folyamatokba nem kíván beavatkozni – amúgy három százalék körüli inflációt prognosztizálunk. Azokat az előrejelzéseket, miszerint az export öt százalékkal nő, az import pedig hat százalékkal csökken, nem tartjuk reálisnak. A gazdasági növekedést vélhetően idén is elsősorban a fogyasztás generálja, ahhoz pedig szükség van az importra.

Bálint Csaba: A külföldi befektetők nemcsak pénzt hoznak, hanem tudást és tapasztalatot is

– Az euró bevezetésével kapcsolatos romániai szándékok változatlanok?

– Egyértelműen és változatlanul az eurózónába kerülés a cél. A legsűrűbben elhangzó kérdés persze az: mikor? A jelenlegi makrogazdasági mutatókból kiindulva az ország nem került közelebb az euró bevezetéséhez, és a prognózisok sem túl biztatók. A román gazdaságot azonban több esetben is a nagy közös célok mentén való nekibuzdulás lendítette meg, mint amilyen a NATO-tagság vagy uniós tagság volt. Az euró­zónába kerülést is hasonlóan nagy célnak tekintik, de kétségtelen, hogy időközben jelentős mértékben megváltoztak a körülmények, jóval nehezebb lesz teljesíteni az előírt paramétereket. A változatlan készülődést jelzi, hogy több szolgáltatói területen ma is euróban szabják meg az árakat, amelyeket aztán lejben kell kifizetni a napi árfolyamon átszámolva. Az euróban való elszámolást az is indokolja, hogy megközelítően négymillió külföldön dolgozó román állampolgár euróban kapja a jövedelmét.

– Összességében merre tart az új évtized elején „bezzegország”?

– Az adatok alapján Románia éveken át valóban pozitív példa volt az európai felzárkózástörténetben. 2000-ben a román GDP egynegyede volt az ­uniós átlagnak, ma pedig 60 százalék körüli. Ám az is igaz, hogy elsősorban a nagyvárosok és vonzáskörzetük jelentik az átlagot felfelé húzó pólusokat. A többiekhez képest viszont egyre inkább nyílik az olló. Mélyről indulva mindig könnyebb és látványosabb a fejlődés első szakasza, és ez a növekedés a termelékenységből fakadt, ami Romániában valóban kiemelkedő, többszöröse a 2000-es szintnek. A külföldi befektetők ugyanakkor nemcsak pénzt hoztak magukkal, hanem tudást, technológiát, új menedzsmentszemléletet is. További meghatározó elem a munkaerőpiac strukturális átalakulása. A román gazdaságnak az európai átlaghoz közelítő, konszolidált növekedése várható.