Egyre drágább kincs a termőföld

Nincs megállás a termőföldpiacon, az elmúlt években tapasztalt jelentős áremelkedés tavaly is folytatódott. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a hektáronkénti átlagár országos szinten elérte az 1,6 millió forintot, ami 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A haszonbérleti díjak is emelkedtek: egy hektár szántót átlagosan havi 72 ezer forintért használhattak a gazdák, ami 13 százalékos növekedésnek felel meg egy év alatt.

Legdrágábban a főváros környékén cseréltek gazdát az ingatlanok – derül ki a több mint 56 ezernyi szántó-, gyep-, erdő-, gyümölcsös és szőlőművelésű földterület tavaly kifüggesztett adásvételi szerződésén alapuló felmérésből. Egyes földrészletekért hektáronként több mint hárommillió forintot fizettek a vevők. Kétmillió forint körüli ár jellemezte Békés, Hajdú-Bihar és Tolna megyét, míg a legolcsóbb földekhez Nógrád, Heves és Zala megyében juthattak a gazdálkodók, ahol 1,2 millió forint körül voltak az árak. A korábbi időszakhoz képest ugyanakkor érdekes trend kialakulását mutatják a számok. Az Agrotax elemzése szerint ugyanis az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás mértéke, mint ott, ahol már eleve magasabb áron kelnek el a parcellák. Ha ez a folyamat a jövőben is folytatódik, mérséklődhetnek az egyes országrészek közti különbségek.

Az egyes művelési ágak között is nagy különbségek látszanak. Továbbra is a szőlő és a gyümölcsös tartozik a legdrágább kategóriába, a fél hektárnál nagyobb ültetvények átlagára tavaly meghaladta a hárommillió forintot, a szőlőskertekért pedig még ennél is többet, 3,3 millió forintot fizettek a vásárlók. A szántók ára 1,7 millió forint körül mozgott, a gyepterületek 1,3 millió forintért cseréltek gazdát, erdőt pedig már kevesebb mint 900 ezer forintért is szerezhettek a gazdálkodók.

A szakemberek az elemzés elkészítésekor a szélsőséges árazásoktól megtisztították az adatbázist, az elmúlt egy évben ugyanis több olyan esettel is találkoztak, ahol az adásvétel során extrém árak alakultak ki. A korábbi évekhez képest a piaci átlagárhoz viszonyítva több szélsőségesen alacsony, illetve túlzóan magas áron megkötött ügylet történt. A szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálatok eredményei szerint a piaci értékénél jóval többet azon ingatlanokért fizettek a vevők, amelyeket spekulációs céllal vásároltak a tulajdonosok, vagyis ahol a jövőben nem mezőgazdasági termelést folytatnak majd.

Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője szerint a kereslet továbbra is nagyon jelentős a hazai termőföldek iránt, ezért a drágulás vélhetően az előttünk álló időszakban is folytatódik. Az igényeket pedig várhatóan az sem elégíti majd ki, hogy az idén végre rendeződhet az osztatlan közös földtulajdon ügye, aminek köszönhetően újabb területek jelenhetnek meg a piacon. A drágulás egyébként nem magyar sajátosság, nemzetközi szinten is tart a termőföldek értékének emelkedése. – A hatékony földbirtokra épülő amerikai és német piacokon is az utóbbi években jelentős drágulás zajlott, hiszen világszinten véges, illetve csökken a termőföldterület nagysága – húzta alá Sáhó Ákos. A szakember szerint az amerikai termőföldárak folyamatosan emelkedtek az elmúlt 16 évben, bár a drágulás dinamikája lassult, összességében ez idő alatt 6,1 százalékkal nőttek az árak. Ma a tengerentúli szántók hektáronkénti átlagára meghaladja a 3,2 millió forintot. Németországban még ennél is magasabb árral kell számol­niuk azoknak, akik termőföldvásárláson gondolkodnak. Bár az egyes országrészek között jelentős eltérések vannak, az átlagos hektáronkénti ár 2018-ban 8,5 millió forint körül alakult.