Nincs megállás a termőföldpiacon, az elmúlt években tapasztalt jelentős áremelkedés tavaly is folytatódott. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a hektáronkénti átlagár országos szinten elérte az 1,6 millió forintot, ami 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A haszonbérleti díjak is emelkedtek: egy hektár szántót átlagosan havi 72 ezer forintért használhattak a gazdák, ami 13 százalékos növekedésnek felel meg egy év alatt.
Legdrágábban a főváros környékén cseréltek gazdát az ingatlanok – derül ki a több mint 56 ezernyi szántó-, gyep-, erdő-, gyümölcsös és szőlőművelésű földterület tavaly kifüggesztett adásvételi szerződésén alapuló felmérésből. Egyes földrészletekért hektáronként több mint hárommillió forintot fizettek a vevők. Kétmillió forint körüli ár jellemezte Békés, Hajdú-Bihar és Tolna megyét, míg a legolcsóbb földekhez Nógrád, Heves és Zala megyében juthattak a gazdálkodók, ahol 1,2 millió forint körül voltak az árak. A korábbi időszakhoz képest ugyanakkor érdekes trend kialakulását mutatják a számok. Az Agrotax elemzése szerint ugyanis az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás mértéke, mint ott, ahol már eleve magasabb áron kelnek el a parcellák. Ha ez a folyamat a jövőben is folytatódik, mérséklődhetnek az egyes országrészek közti különbségek.
Az egyes művelési ágak között is nagy különbségek látszanak. Továbbra is a szőlő és a gyümölcsös tartozik a legdrágább kategóriába, a fél hektárnál nagyobb ültetvények átlagára tavaly meghaladta a hárommillió forintot, a szőlőskertekért pedig még ennél is többet, 3,3 millió forintot fizettek a vásárlók. A szántók ára 1,7 millió forint körül mozgott, a gyepterületek 1,3 millió forintért cseréltek gazdát, erdőt pedig már kevesebb mint 900 ezer forintért is szerezhettek a gazdálkodók.
A szakemberek az elemzés elkészítésekor a szélsőséges árazásoktól megtisztították az adatbázist, az elmúlt egy évben ugyanis több olyan esettel is találkoztak, ahol az adásvétel során extrém árak alakultak ki. A korábbi évekhez képest a piaci átlagárhoz viszonyítva több szélsőségesen alacsony, illetve túlzóan magas áron megkötött ügylet történt. A szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálatok eredményei szerint a piaci értékénél jóval többet azon ingatlanokért fizettek a vevők, amelyeket spekulációs céllal vásároltak a tulajdonosok, vagyis ahol a jövőben nem mezőgazdasági termelést folytatnak majd.