Sok tanulsággal járt a pénzügyi hét

– Kutyás állatbarátok okostányért is vásárolhatnának a kínálatunkból. Ha a négylábú gazdája elutazna egy hosszú hétvégére, csak be kellene programoznia az etetési időpontokat. Egy applikáció segítségével akár azt is lehet a távolból ellenőrizni, ha a tányér idő előtt kiürül – részletezte csoportja képzeletbeli vállalkozásának profilját egy hetedik osztályos kislány, akiről kapásból gondolhatnánk, hogy legalább egy bozontos, szálkás szőrű tacskója van, hosszú, piros pórázon, amelyet minden este szertartásosan megsétáltat a budapesti betonrengetegben.

A budapesti Herman Ottó Általános Iskola hetedik osztályának kis vállalkozói az idei Pénz7-en azt a feladatot kapták, hogy alapítsanak vállalkozást, amelynek termékei, szolgáltatásai kapcsolódnak valamilyen internetes applikációhoz. Akadt olyan négy-öt fős csapat, amely a mezőgazdasági munkákra szakosodott és mobilos applikáció vezérelte traktorral dolgozott. Született vendéglátós cég is, valamint speciális italkiszolgáló vállalkozás. A múlt héten immár hatodik éve megtartott tematikus programhét eredetileg a mindennapi pénzügyek megismertetését, az előforduló pénzügyi helyzetek tudatos kezelését tűzte ki zászlajára. Ám időközben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) mint szakmai együttműködő partner közreműködésével a Pénz7 programja a vállalkozói témához kapcsolódó feladatokkal is kibővült.

Nem ülünk fordítva a lovon, ez a jövő

– Mindig lehet tanulni a gyerekektől. Tele vannak nagyszerű, eredeti ötletekkel, amelyeknél elsősorban nem azt mérlegelik, hogy mennyi munkájuk lesz az ötlet megvalósításával és majd a vállalkozás működtetésével, hanem azt, hogy az a termék, szolgáltatás mennyit érhet a piacon. Elengedhetetlen a piackutatás, továbbá annak felmérése is, hogyan juthatnak el a vállalkozások termékei a vevőjelöltekhez. A gyerekek pontosan tudják, hogy mennyire fontos az igények felmérése – összegezte az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a hetedikesek munkája során szerzett tapasztalatokat. György László a vállalkozói kompetenciafejlesztés és a vállalkozói ismeretek élményalapú bevezetése című témakörhöz kapcsolódóan tartott órát önkéntesként az angyalföldi általános iskola 13–14 éves diákjainak.

A tanórán a nem túl nagy, hangulatosan berendezett tanteremben négy-öt fős csoportokkal könnyed konzultációs helyzetek alakultak ki. – Valójában ez is a célunk az úgynevezett projekt módszerű tanórákkal, a téma élményszerű, gyakorlati megismertetése. A vállalkozói foglalkozás – amelyet a Junior Achievement Magyarország koordinál, egyebek mellett a honlapról letölthető instruk­ciókkal – amúgy sem egy, hanem három órát vesz igénybe – avatta be a részletekbe lapunkat Ispán Katalin mesterpedagógus, a Herman Ottó Általános Iskola Pénz7 szervezője. – Az első kettőn felkészültünk, a gyerekek az előre megadott kérdésekre válaszolva megalakították a vállalkozásukat, amelyeket a harmadik órán mutattak be a vendégoktatónak – fűzte hozzá a pénzügyi tudatosság, vállalkozói ismeretek témakörökben jártas tanárnő.

Elhivatott szakemberek segítik különféle foglalkozásokon, hogy a leendő vállalkozók magabiztosan kezeljék az egzisztenciális kérdéseket
Fotó: Bach Máté

Minél korábban kell elkezdeni az oktatást

Az angyalföldi iskolában, ahogy számos más általános vagy középszintű oktatási intézményben, nem csak az évente öt tanítási napon át tartó Pénz7-hez kapcsolódva igyekeznek bővíteni a pénzügyi, közgazdasági, vállalkozói ismereteket. – Minél korábban kezdjük a témával kapcsolatos ismereteket oktatni, annál könnyebben szokják meg a gyerekek az öngondoskodó hozzáállást. A felső tagozatosok közül mindenki vett már részt pénzügyes vagy vállalkozói órán, ezeket a kollégák általában az osztályfőnöki órákon tartják meg. Igyekszünk a harmadikos-negyedikes osztályosoknak, de még az elsős-másodikos kicsiknek is becsempészni a tanrendjükbe a tematikus foglalkozásokat – mondja lelkesen a szakköröket is szervező Ispán Katalin, aki a témába vágó versenyeken is rendszeresen részt vesz a diákjaival.

A valódi kihívást a középiskolások jelentik

Bár abban ma már szinte mindenki egyetért, hogy a pénzügyekben való jártasság, az ahhoz kapcsolódó biztosítási, biztonsági tájékozottság és nem utolsósorban a digitális kompetenciák tanítása már egészen kicsi kortól elengedhetetlen, a legnagyobb kihívást az oktatás és valamennyi, ehhez kapcsolódó kezdeményezés esetében – a diákok oldaláról – a középiskolás korosztály jelenti. E kihívásra egyedi és elsőrangú választ ad az ugyancsak Budapest XIII. kerületében működő Ady Endre Gimnázium elmúlt évek alatt bejáratott gyakorlata, amelynek kifogyhatatlan energiájú motorja az iskola matematika–fizika szakos tanárnője. Feketéné Tóth Márta irányításával a középiskola idén ötödik alkalommal vett részt a Pénz7 programsorozatában.

Múlt pénteken a tizenhét évesek érdeklődése mellett a tanárnő óráján Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja tartott a mindennapi pénzügyekről előadást. Az órai kvíz során az aktívan, praktikusan gondolkodó fiatalok azonban jó néhány kérdésben szembesültek azzal, hogy meglehetősen foghíjas az ismeretük, főként a mindennapos pénzügyi megoldások terén. Általánosan elmondható, hogy a tanulókat érdeklik a gazdasági ismeretek, ám sokan nagy lemaradással jönnek otthonról. Márpedig az egyik legfontosabb kérdés, hogy a fiatalokat körülvevő közeg – család, baráti kör – milyen példát mutat például a hitel felvétele, bankkártyás fizetés, internetes utalás esetén vagy a családi költségvetés készítésekor.

Végül a gyakorló bankár, pénzügyi szakember szinte minden kérdésére válaszoltak a fiatalok, kisebb-nagyobb sikerrel. Feketéné Tóth Márta szerint az is nagy fegyvertény, hogy a tizenhat-tizenhét évesek bátran jelentkeznek, válaszolnak és akár még véleményt is mondanak. Már nem idegen nekik a téma, ahogy Hegedüs Éva óráit is ismerik az Ady Endre Gimnáziumban, hiszen a Gránit Bank első embere idén már negyedik alkalommal tanít pénzügyeket külsős önkéntesként a tanárnő, Feketéné Tóth Márta szervezésével. Mindig a korosztálynak megfelelő módon dolgozza fel az adott évben kiemelt pénzügyi témát, tart interaktív órát, a diákok pedig nagyon lelkesek – derült ki. A tanárnő kérésére idén a bankárasszony fia is tartott angol nyelvű előadást a diákoknak, hasonlóan egy korábban ott tanuló, ma már közgazdász fiatalemberhez, aki a megtakarításokat járta körbe a már érettségihez közeledő tanulókkal, szintén angolul.

Az ifjúság sokat töri a fejét a piacképes ötleteken
Fotó: Mirkó István

Az okostelefon lehet a végső megoldás

„Szeretnétek-e saját bankkártyát?” – hangzott el a kérdés a vendégtanárnőtől az óra végén, amelyre eltérő gyorsasággal, felemás tartalmú válaszok érkeztek. A lányok és fiúk külön, kis csapatokba verődve igyekeztek a legjobb válaszokat adni. A lányok óvatosabban járták körül a kérdést és végül a bankkártya előnyei mellett törtek lándzsát, nyilván azért is, mert az iskolai büfében már két éve lehet plasztikkal fizetni, és a lehetőséggel előszeretettel élnek is a fiatalok. A közkedvelt, meglehet, gyakran véleményvezér fiúk között már voltak kevésbé megfontolt vélemények a kártyahasználattal kapcsolatban. Mondván, a készpénz sokkal egyértelműbb megoldás: „ott van a kezemben és bárhol fizethetek vele, a bankkártya meg csak egy darab műanyag, és nem biztos, hogy mindig elfogadják”. Míg arra a felvetésre, hogy mit szólnának, ha a telefonjukkal tudnának fizetni, felcsillant valamennyiük szeme, és még az is kiderült, hogy akad, aki már fizetett az okosórájával.

Nagyon sok múlik a pedagógusokon

Feketéné Tóth Márta feltétel nélkül hisz, és a lehetőségeihez mérten maximális vezetői támogatással mindent meg is tesz annak érdekében, hogy az angyalföldi Ady Endre Gimnázium minden tanulója részesüljön pénzügyi-közgazdasági alapképzésben. Mestertanári diplomamunkájában is megfogalmazott célja az, hogy mivel iskolájukban nincs pénzügyi, gazdasági ismeretek átadását célzó tantárgy, mintegy hiánypótló megoldásokkal – így például szakkörökkel, más helyi vagy országos szakmai programokkal, versenyekkel, vendégoktatókkal – biztosítsák negyedik év végére az érettségizők pénzügyi alapműveltségét is.

Továbbá nincs pénzügyi-gazdasági alapismeret tanóra sem a tantervben, hanem jellemzően technika- és életviteli gyakorlatok órákon vagy osztályfőnöki foglalkozásokon lehet a témakörben előadásokat és hasznos képzéseket tartani. A felsőbb évfolyamoknak az adózással és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos programokat is tart a lelkes pedagógus, aki diákjait az osztálypénzzel való gazdálkodás közben megtanítja a költségvetés alkalmazására, a kiadások-bevételek kezelésére és az előtakarékosság fontosságára.

Egyre fontosabb a biztonság

A kormány pénzügyi tudatosság fejlesztéséről szóló stratégiájának legfontosabb célja, hogy a mindennapi élethez, a megtakarítások tervezéséhez és az öngondoskodási formák kiválasztásához megfelelő pénzügyi ismereteket biztosítson a magyar családoknak. Ennek szellemében és ehhez kapcsoló­dóan rendezték meg hazánkban, idén immár hatodik alkalommal, március 2-6. között a Pénz7 programsorozatot az oktatási intézményekben. Az eseményeken 2020-ban több mint 1100 iskola 207 ezer diákjának részvételével számoltak a szervezők, aminek eredményeként az öt tanítási napon mintegy 900 önkéntes szakember tartott 11 500 órát.

A Pénz7 együttműködő szakmai partnerei − az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány – küldetésüknek tekintik a jövő nemzedék pénzügyi nevelését, a mindennapos helyzetek tudatos kezelésének megtanítását. Az idei programhéten a pénzügyi biztonság keretében a digitális biztonság és a biztosítások kerültek fókuszba, az „Ötletből vállalkozás” pedig a diákok vállalkozói kompetenciáit fejleszti. Magyarország 2015-ben csatlakozott először az European Money Week elnevezésű, Európa-szerte mintegy harminc országban egy időben zajló ismeretterjesztő programsorozathoz, évről évre növekvő sikert elérve e területen.