Két hét alatt két gazdaságvédelmi intézkedéscsomagot jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. A döntések leginkább a munkahelyek megtartását és azt szolgálták, hogy csökkenjenek a globális koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások kiadásai. Az új passzusok egyik csoportja a kisadózó vállalkozások tételes adóját, vagyis a katát fizető kisvállalkozásokkal foglalkozik. Eszerint – mint az a hétfő este megjelent kormányrendeletből kiolvasható – bizonyos katás gazdasági szereplőknek nem kell leróniuk a márciusi, az áprilisi, a májusi és a júniusi havi tételes adót. A mentesség összesen 81 ezer gazdasági szereplőt érint, a rendelet pedig meglehetősen sok tevékenységi kört sorol fel. Nem kell négy hónapig katát fizetnie számos építési, szerelési munkát végző vállalkozásnak, így például a villany-, a víz-, a gáz- és a fűtésszerelőknek, de a tetőfedőknek, az üvegezőknek és a burkolóknak sem. Az orvosi, ápolási szolgáltatások közül is számos bekerült a felsorolásba, ennek nyomán átmeneti mentességhez juthatnak a szakorvosi, a fogorvosi és az általános járóbeteg-ellátásban tevékenykedők mellett a fekvőbeteg-ellátás résztvevői is. Mellettük például több sport- és szabadidő-szolgáltatást nyújtó szereplőnek, illetve a taxisoknak és az előadóművészeknek sem kell négy hónapig a katára gondolniuk.
Fotó: Kurucz Árpád
A hétfői rendelet két fontos részletet is tartalmaz ez ügyben. Az egyik, hogy a mentességgel az élhet, aki februárban már katás volt és a felsorolt tevékenységek valamelyikét folytatta. Lényeges az is, hogy az adómoratórium nem befolyásolja a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, azok továbbra is megilletik az érintetteket. Szakmai becslések szerint a négy hónapra szóló kataelengedés összességében nem csekély lépés: a rendelkezés akár tízmilliárd forintnál is többet hagyhat annál a 81 ezer kisvállalkozásnál, amelyek a lehetőséget igénybe vehetik. A hétfői rendelet egy másik kedvezményt is megfogalmaz a katásoknak. Eszerint a március elseje előtt keletkezett katás adótartozást az érintettek ráérnek megfizetni a veszélyhelyzet megszűnése után, mégpedig tíz egyenlő havi részletben. A részleteket ugyanakkor pontosan le kell róni, aki ezt nem teszi meg, attól egy összegben követeli majd a pénzt az adóhivatal.
