Jelentősen átalakítja a munkaerőpiacot a koronavírus-járvány, a változás a vírus magyarországi megjelenésével szinte egyidőben vált szemmel láthatóvá. A legszembetűnőbb változás az otthoni munkavégzés elrendelése volt, de a karanténintézkedések miatti alacsony dolgozói létszám, és az alapanyag-ellátás következtében bekövetkezett kényszerleállások is előrevetítik a hosszú távú hatásokat.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ iránymutatásai szerint azok a vállalkozások, amelyek nem mentek tönkre a járvány kitörése miatt, jellemzően olyan megoldásokat vezettek be, amelyek csökkentik a fertőzések kockázatát. Ezek közé tartozik a dolgozók elszigetelése, a köztük lévő távolságtartás segítése, akár a mosdóhasználat korlátozásával. Emellett a védelmi eszközök, például maszk viselésének kötelezővé tétele és a gyakoribb, alaposabb takarítás és fertőtlenítés elrendelése elkerülhetetlenné válik a jövőben.
A felmérések ugyanakkor azt mutatják, a dolgozók megtartása kulcsfontosságú a kilábaláshoz a válságból. Ráadásul az alkalmazottaknak egy-egy terület ismerete már nem lesz elegendő, hiszen a gyakoribb megbetegedések miatt a helyettesítés is nagyobb nehézséget okoz.
A jövőben a dolgozóknak és a foglalkoztatóknak is sokkal rugalmasabbá kell válniuk, akár adott helyzetben a gyors alkalmazkodás a home office-hoz, akár a megváltozott munkarendhez, munkaidőhöz. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és az európai szervezetek szinte egybehangzóan azzal számolnak, a jövőben gyakoribb járványos időszakok jöhetnek, amelyek időről időre korlátozások, karanténintézkedések bevezetésével járhatnak.
A munkahelyek elvesztése láthatóan bizonyos területekre szűkül, ám így is jelentős számú munkavállalót érint. Idehaza a veszélybe kerülő állások legnagyobb hányada – hasonlóan a többi európai államhoz – a kereskedelemben kerül hosszabb távon veszélybe. Ennek oka, hogy a nemzetközi ellátási láncok a korlátozások miatt kevésbé működnek, felértékelődik ugyanakkor a helyi gazdasági szereplők fontossága.
