Különleges helyzetet teremtett a koronavírus-járvány: egyszerre kellett mielőbb számottevő összegeket irányítani az egészségügyi és más védelmi eszközök beszerzésére, s határozni a gazdaság, a lakosság anyagi megsegítéséről. Előbbire hatszázmilliárdnál is többet szán az állam, ahogy jelentősek a válság kezeléséért elfogadott közteherenyhítések is – erről beszélt lapunknak a pénzügyminiszter helyettese, amikor arra értük, vonja meg a válságkezelő adólépések eddigi mérlegét.
Az egyik legfontosabb ilyen intézkedésnek Tállai András a katásoknak, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adóját fizető gazdasági szereplőknek adott enyhítéseket említette meg. – Négy hónapon keresztül nem kell adót fizetnie 151 ezer vállalkozásnak, az érintetteknél 26 milliárd forint marad. Emellett tízhavi automatikus részletfizetés is jár azoknak a katásoknak, amelyek adótartozást halmoztak fel korábban – részletezte Tállai András, majd áttért a járulékkedvezményekre.
Fotó: Havran Zoltán
Úgy fogalmazott: a válság sújtotta ágazatokban – szintén négy hónapra – a dolgozók után csupán a személyi jövedelemadót kell befizetni és legfeljebb 7710 forintnyi járulékot, semmi mást. – Kétszázezernél is több munkahely megvédését garantálhatja csak ez az intézkedés – mondta a miniszterhelyettes, megemlítve, hogy a négy hónapra szóló intézkedés 65 milliárdot hagyhat a vállalkozásoknál és a munkavállalóknál.
Jelentős tétel még a kisvállalati adó kulcsának csökkentése és az, hogy csökkenő teher nyolcszázezer forintra emelkedett a Szép-kártyára adható összeg. – Utóbbi lépés 1,3 millió magánszemélyt érinthet kedvezően – jegyezte meg a miniszterhelyettes.
A legnagyobb horderejű lépés ezzel együtt is a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentése július elsejével. – A változtatással háromszázezer vállalkozásnál fél év alatt 160 milliárd forint marad, segítve négymillió állás megóvását – ismertette, majd összegzésképpen azt mondta: a válság idején meghozott adóintézkedések 360 milliárd forintos könnyítést jelentenek.
Tállai András szerint a mostani felsorolást érdemes összevetni azzal a listával, ami a Gyurcsány–Bajnai-kormányok válságkezelő adólépéseit tartalmazta. – Nagyban segítette volna a 2008-2009-es válság kezelését, ha Gyurcsányék nem csak megszorításokban tudtak volna gondolkodni, s ha gazdaságélénkítésbe kezdtek volna például az országos ingatlanadó bevezetése helyett – fogalmazott a miniszterhelyettes, aki ennek kapcsán szimbolikus lépésnek nevezte, hogy a kormány éppen a mostani válság idején határozott a korábbi krízis idején elvett 13. havi nyugdíj fokozatos visszaállításáról.
