Negyedéves alapon két százalékkal csökkentek a lakásárak Budapesten 2019 utolsó három hónapjában, országosan stagnálás volt jellemző – közölte Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a Lakáspiaci jelentés online bemutatóján, hozzátéve, hogy a koronavírus-járvány már lassuló állapotában érte el a hazai lakáspiacot. Mindezek nyomán áprilisban éves alapon mindössze hat százalék volt a drágulás mértéke Budapesten, országosan pedig nyolc százalékot tett ki az áremelkedés 2019 áprilisával összevetve.
A drágulás ütemének lassulása tíz százalékkal kevesebb adásvételt jelentett tavaly, sőt Budapesten negyedével kevesebb adásvétel köttetett, mint 2018-ban. Nagy Tamás megjegyezte, e téren a járvány hatása még erősebb volt,
áprilisban 70 százalékkal zuhant az adásvételek száma a fővárosban 2019 azonos időszakához viszonyítva.
Ugyanakkor a fizetési moratórium kedvező hatásaként az eladók nem kényszerülnek azonnali értékesítésre, vagyis nem kell áron alul túladniuk ingatlanukon.
Piaci adatok szerint február végéhez viszonyítva
április végére 22 százalékkal nőtt a fővárosban kiadásra kínált lakások száma, számos, korábban rövid távra, turisztikai céllal kiadott lakás kerülhetett át a hosszú távú bérleti piacra.
A bérleti szerződéseket sokan újratárgyalták, a bérleti díjak mérséklődése pedig a lakáspiacra is átgyűrűzik.
A főosztályvezető megjegyezte, a kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatására már most 16 százalékkal kevesebb, fejlesztés alatt álló lakás található a fővárosban az egy évvel korábbival szemben. A jegybank szakértői a rozsdaövezeti lakásáfa bevezetésének hatására mégis kisebb visszaeséssel számolnak csak:
a 2019-es 21 ezer lakásos csúcs után az idén 18 500 lakást adhatnak át, jövőre 15 500-at, 2022-ben pedig mintegy 16 ezret.
Befolyásoló falusi csok
A Magyar Nemzet falusi csokra szóló kérdésére Nagy Tamás hangsúlyozta: a visszaesés érdemben eltérően alakult a fővárosban és vidéken. A községekben nem volt visszaesés, hanem mérsékelt növekedés látszott az adásvételekben, amit Nagy Tamás részben a falusi csoknak tulajdonított. Hozzátette, a teljes, csokhoz kötött otthonteremtési program érdemi szerepet tölt be a lakáshitelezésben, annak 20-25 százalékát adta az elmúlt időszakban.
