Elkerülik a hazai stratégiai cégeket a külföldi felvásárlók

Nagyobb kerettel támogatja a kormány a zöldgazdasághoz köthető beruházásokat, a pályázatokra óriási az érdeklődés, a keretösszeg is nőhet. A stratégiai cégekben külföldi tulajdonszerzési szándékról nem érkezett bejelentés az elmúlt két hétben. A gazdaságvédelmi intézkedések immár több mint 1,2 millió ember megélhetését garantálják. Az intézkedéseket a legkisebb hazai vállalkozások veszik leginkább igénybe.

Budapest 20191009 Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2019. október 9-i Közgyűlése. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Dr. Boros Anita az építésügyekért és az infrastrukturális környezetért felelős államtitkár Innovációs és Technológiai Minisztérium, foto: Kallus György/VG Fotó: KALLUS GYORGY

Elindult a stratégiai vállalatokban a külföldi tulajdonszerzési szándék kötelező bejelentése. Ennek célja, hogy megakadályozza az ellenséges szándékú, leginkább piacszerzési célú ügyleteket. Az elmúlt két hétben nem érkezett ilyenről jelzés – jelentette be György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára felidézte, az intézkedés célja, hogy elbizonytalanítsa azokat, akik a hazai tulajdonos, az eladó nehéz helyzetét kívánják kihasználni. Az államtitkár kiemelte, minden olyan adásvételt támogat a kormány, amely nemcsak a vevő, de az eladó szándékát is tükrözi.

Szintén mától indul a Zöld nemzeti bajnokok felhívásban az előminősítés. Ezt követően augusztustól a pályázatokat várják, a keretösszeg 7,3 milliárd forintra nőtt. A cégek kapacitásbővítés mellett energiahatékonysági beruházásokat valósíthatnak meg.

György László kiemelte, továbbra is lehet pályázni a magyar, high-tech és zöld hazai vállalkozások technológiaváltását segítő pályázatra. A kormány célja, hogy az ötvenmilliárd forintos keretösszeg százmilliárd forintra emelkedjen. Ennek keretében minden száz forintnyi beruházáshoz hetven forinttal járul hozzá az állam. Eddig közel 4,1 ezer vállalkozás pályázott, 102 ezer munkahely megvédéséhez hozzájárulva.

– Jól célozzák a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései a leginkább segítségre szorulókat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 20 év alattiak és a 20 és 29 év közöttiek érzik leginkább a koronavírus-járvány káros hatásait. Az ágazatok közül a feldolgozóipar a legkitettebb. A legtöbb érintett gazdasági szereplő a csökkentett munkaidő bevezetésével enyhítette a nehézségeket – mutatott rá az államtitkár. György László felidézte, az intézkedések közül a csökkentett munkaidőhöz kapcsolódó munkahelyvédelmi bértámogatás és a fiataloknak kedvező Diákhitel Plusz kamatmentes hallgatói kölcsön iránti érdeklődés, ezek igénybevétele jelentős. Kiemelte: a közfoglalkoztatotti létszám csökkent, 88 ezer főnél is kevesebb a közmunkás. A kormány az eredeti, százezer fős keretet kétszázezerre növelte.

György László hozzátette: a kedvezményes vállalkozói hitelek iránti igény folyamatosan nő, és a munkahelyteremtési támogatásra is egyre több kérelem érkezik. Túlnyomó többségben vannak a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseit kihasználók között a hazai mikro- és kisvállalkozások.

A Gazdaságvédelmi akcióterv főbb számai

Az intézkedések több mint 1,2 millió ember jövedelmét, megélhetését védik.

Munkahelyvédelmi bértámogatást 165 ezer munkavállaló után igényelt közel 11 ezer vállalkozás. Az állami támogatás munkavállalónként átlagosan 54,5 ezer forint.

A kutató-fejlesztők bértámogatását 15,5 ezer munkavállaló után igényelte 840 vállalkozás. A bérekhez fejenként átlagosan 253 ezer forint támogatást ad az állam.

Munkahelyteremtési bértámogatás igénybevételével 12,7 ezer új állás jött létre május 18. óta. Közel 8400 cég élt már a bérköltségek fedezését segítő lehetőséggel, ezek háromnegyede hazai mikrovállalkozás.

A katafizetés kötelezettsége alól 151 ezer egyéni vállalkozó mentesül átmenetileg.

Diákhitel Pluszt több mint 13 ezer hallgató igényelt, közel 6,5 milliárd forintnyi összegben.

A regisztrált álláskeresők közül valamivel több mint kétszázezren kapnak pénzbeli támogatást.

A közfoglalkoztatás nem nőtt, sőt 600 fővel 88 ezer alá csökkent a közmunkások létszáma.