Ez a csúcs nem olyan volt

Még a tavalyi rekordévet nézve is nagyon alacsony a hazai lakásállomány megújulási mutatója, ráadásul sokkal koncentráltabban épülnek új lakások, mint másfél évtizede. A következő időszak kisebb visszaesése után a rozsdaövezeti lakásáfa hozhat felfutást.

Visszaesésre számítanak az új beruházásokban, de a barnamezős övezetekben felfuthat a piac Fotó: Teknős Miklós

Kevesebb átadott lakásra számít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elkövetkező időszakban. Számuk 2014 óta ugyan folyamatosan emelkedett, de a tavaly elkészült mintegy 21 ezer ingatlan jelenthette a csúcsot, ami az elmúlt tíz év legmagasabb értéke. A jegybank lakáspiaci jelentése szerint a hazai lakásállomány méretét 2019 új lakásainak számával összevetve ez is mindössze 0,4 százalékos lakásmegújulásnak felel meg, ami történelmi és nemzetközi összehasonlításban is alacsony. A korábbi hazai lakásépítési ciklus csúcsán, 2004-ben például 44 ezer lakást adtak át, ami 1,1 százalékos megújulási arányt jelentett. Tavaly Lengyelországban és Ausztriában 1,4-1,4, Szlovákiában 1,1 százalékos volt a megújulási arány.

Ráadásul a jelenlegi időszakban az új lakások erősen koncentráltan jelennek meg, elsősorban a fővárosban és agglomerációjában, a Balaton vonzáskörzetében és az ország északnyugati részén fekvő nagyvárosok, mint Győr vagy Sopron környékén. Bő másfél évtizeddel ezelőtt, 2004-ben ezzel szemben sokkal szétszórtabban és egyenletesebben zajlottak a lakásépítések Magyarország-szerte. A lakásépítések magas szinten tartása és a hazai lakásállomány megfelelő megújulása két szempontból fontos. Egyrészt a magyarországi lakásállomány elöregedett, energiahatékonysága alacsony, és jelentős hányada felújításra szorul. A másik szempont az, hogy az építőipar a lakásépítési és -felújítási munkákkal jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Tavaly az építőipari termelés kiemelkedő ütemben bővült, amihez nagymértékben hozzájárult az új lakások építése. Az építőipar összességében egy százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék növekedéséhez, ami kimagasló arány.

Visszaesésre számítanak az új beruházásokban, de a barnamezős övezetekben felfuthat a piac
Fotó: Teknős Miklós

A jegybank elemzői úgy becsülik, hogy tízezerrel több megépülő új lakás a GDP szintjét 0,8-1 százalékponttal, a foglalkoztatottak számát pedig 25-30 ezer fővel emeli. Az új építésű lakások gazdasági hatása elsősorban az építőiparban jelenik meg (52 százalék), de a lakásépítésekhez szorosan kapcsolódó mérnöki tevékenység, és az egyéb piaci szolgáltatások részesedése is 13 százalék. A hozzáadott érték hét százaléka a pénzügyi és biztosítási szektorban érzékelhető, de az ingatlanügyletek, a kereskedelem és a szállítás területe, valamint a gumi-, fém- és gépipar is részesül a lakásépítések hatásából.

A lakóingatlan-beruházási aktivitás mérséklődése elsősorban a kedvezményes, ötszázalékos áfakulcs ideiglenes időszakának végével magyarázható. Ugyanakkor a jegybank szerint a barnamezős övezetekben felépülő új lakások értékesítésére és bérbeadására alkalmazható ötszázalékos forgalmi adó érdemben hozzájárulhat ahhoz, hogy a járványhelyzet miatt ne álljanak le futó beruházások, a jövőben pedig egészséges mennyiségű új projekt fejlesztése induljon el a városokban.