Kikopik a kettős minőség a pultból

A kereskedőknek nem érdekük , hogy olyan árut tegyenek a polcokra, amelyekből más tagállamban azonos néven jobb minőségű gyártmányt kínálnak, mint itthon, mert immár törvény szabályozza, hogy a silányabb összetétel miatti minőségi eltérésért a külföldi áru esetén az felel, aki a „hamisítványt” itthon elsőként hozza forgalomba. Közvetlenül kérdőre vonható a hazai élelmiszerek gyártója is, ha a fogyasztó egy márkanéven belül országonként eltérő minőséggel találkozik.

Kevés kivételt is megenged a jogszabály, amikor nincs számonkérés: ilyen, ha a név változtatása nélkül külön rendeletben meghatározott objektív okokból, vagyis például azért módosul a receptúra, mert az egyik alapanyag szezonális, vagy annak nemzeti ízlésbeli különbség, esetleg a gyártó országétól jelentősen eltérő étkezési szokás az oka.

Hosszú távon nem jó üzlet

Tavaly az EU egy irányelv módosításával jogellenesnek minősítette a kettős minőség kérdését. Az uniószerte elrendelt, itthon a napokban megszavazott szigorítást abban a reményben iktatták be, hogy hatására eltűnhetnek a nyugat-európai választéktól eltérő minőségű, módosított márkatermékek az áruházakból.

Fotó: REUTERS/Valentyn Ogirenko

– Voltak esetek hazánkban, de szó sincs tömeges előfordulásról. A kereskedelem nem támogatja a kettős mércével bizonytalanná váló árubeszerzést, eleve nem érdeke, hogy kifogásolható legyen a kínálata, hiszen a fogyasztókért folytatott versenyben nem engedheti meg, hogy elveszítse a bizalmat. A gyakorlatban a beszállítók előírásszerű gyártmánylapon, az áru kísérőokmányain igazolják az élelmiszerek eredetét és minőségi megfelelőségét, a kereskedő jóhiszeműen és a szabályok szerint ez alapján fogadja be a szállítmányt – magyarázta a főtitkár.

Mint mondta, a láncok saját költségükre időnként szúrópróbaszerűen ellenőrzik az egyes termékek minőségét. Az olyan ritka esetekben, amikor kiderül, hogy a már polcon lévő portéka például Ausztriában vagy Németországban kínált társához képest kifogásolható, akkor a boltos és a beszállító közötti szerződésben foglalt felelősségi szabályok alapján a forgalmazó átháríthatja, illetve számon kérheti a megkérdőjelezett gyakorlatot ­– tette hozzá.

Másként látják Brüsszelből

Emlékezetes, az élelmiszerek megtévesztő kereskedelmi gyakorlatának minősülő kettős termékminőséggel kapcsolatban több példát talált itthon a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih). 2014-ben a Nemzeti ­Fogyasztóvédelmi Hatóság kezdeményezésére végeztek vizsgálatokat, majd három évvel később, egy összesen százféle termék magyar, ausztriai és olaszországi termékmintáin végzett minőségi vizsgálat után a Nébih eredményei azt mutatták, hogy beigazolódni látszik a magyar fogyasztók gyanúja, miszerint kettős mérce működik az európai piacon. A szakértői vizsgálatok megállapították, hogy a multinacionális élelmiszergyártók nagy arányban termelnek silányabb termékeket Magyarországon, illetve ilyeneket szállítanak ide, miközben a nyugat-európai kereskedelemben jobb minőségű élelmiszereket értékesítenek.

Különböző kezdeményezések után az Európai Bizottság tavaly hozta nyilvánosságra az élelmiszeripari termékeket egységes módszertan szerint két évig vizsgáló, páneurópai tesztsorozat eredményét. Érdekes ellentét a magyarországi tapasztalatokkal szemben, hogy a Jean-Claude Juncker elnök által különösen fontosnak tartott átfogó vizsgálat végül csupán néhány azonos vagy hasonló márkanevet viselő termék eltérő összetételét állapította meg a tagállamokban. A tesztek során 1400 élelmiszeripari árucikket vizsgáltak 19 uniós országban, ezek kilenc százalékának volt eltérő az összetétele, noha a csomagolásuk azonos képet mutatott. Mint kiderült megtévesztő lehet a vásárlónak az is: ha az eltérő összetételű termékek ötödének eleve hasonló a csomagolása. Az EB felmérése azt sem állapította meg, hogy az unió valamely területén jellemző-e a kettős termékminőség, azaz a kritikus árucikkek előfordulása tulajdonképpen az egész unióban, így hazánkban is változatlanul esélyes.

Idén januárban a Nébih újabb, összesen 280 termék mintáinak vizsgálatát kezdte meg; az osztrák, német és olasz változatok elemzésével azt kutatják, hogy a nyugat-európai élelmiszergyártók hátrányos helyzetbe hozzák-e a magyar fogyasztókat azzal, hogy eltérő vagy gyengébb minőségű élelmiszereket készítenek a piacunkra.

Webről sem megy

Nem kapcsolódik szorosan, bár mégis segíthet a kettős minőség felszámolásában az az ugyancsak elfogadott módosítás, mely az élelmiszerláncot felügyelő hatóságot szigorúbb hatáskörrel ruházta fel. Ezentúl a Nébih arra is jogosult, hogy egy évre hozzáférhetetlenné tegyen olyan internetes oldalakat, amelyek bizonyíthatóan hamisított vagy Magyarországon engedéllyel nem rendelkező árut, például élelmiszert, állatgyógyászati terméket, növényvédő szert értékesítenek.