Kikopik a kettős minőség a pultból

A kereskedőknek nem érdekük , hogy olyan árut tegyenek a polcokra, amelyekből más tagállamban azonos néven jobb minőségű gyártmányt kínálnak, mint itthon, mert immár törvény szabályozza, hogy a silányabb összetétel miatti minőségi eltérésért a külföldi áru esetén az felel, aki a „hamisítványt” itthon elsőként hozza forgalomba. Közvetlenül kérdőre vonható a hazai élelmiszerek gyártója is, ha a fogyasztó egy márkanéven belül országonként eltérő minőséggel találkozik.

– A vásárlók érdekében döntöttek törvénymódosításról a honatyák, ami az élelmiszerek kereskedelmét érinti. Az új előírás kimondja, hogy a minőségi követelményekben nem fordulhat elő érdemi eltérés olyan termékeknél, amelyeket egyszerre több uniós tagállamban árusítanak azonos márkanéven. Az nem hiba, ha például az eredeti összetevők valamelyikét egy másik, helyben megtermelt vagy olcsóbban elérhető, legális forrásból származó alapanyaggal helyettesítik a receptúrában, erről viszont tájékoztatni kell a vásárlót. Ám egyrészt alapvető, hogy a fogyasztók asztalára kerülő termékeknek minden esetben meg kell felelniük a szigorú minőségi feltételeknek, másrészt változtatás esetén a gyártó már nem nevezheti ugyanúgy az árucikket, mint ahogy az a másik tagállam üzleteiben szerepel – fejtette ki a Magyar Nemzetnek Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a parlament által nemrégiben elfogadott azon törvénymódosítás kapcsán mondta ezt, amely az elmúlt években a lakosság, a teljes hazai élelmiszerlánc és a politika szintjén is vihart kavaró kettős élelmiszer-minőség témakörében egy uniós fogyasztóvédelmi irányelv mentén pontosítja a felelősség kérdését.

Ki vállalja?

A több kapcsolódó jogszabályt, ebben az esetben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényt módosító salátatörvény kimondja, hogy a több tagállamban, köztük a hazánkban árusított ugyanazon árucikkek esetén a magyar termék minőségének és összetételének azonosságáért az itteni gyártó felel. Az összetevők és a jellemzők számottevő különbsége esetén – a külföldi multinacionális gyártótól származó élelmiszereknél – pedig a termék első magyarországi forgalomba hozója vonható felelősségre. Utóbbi feltétel eddig is adott volt, az újdonság azonban az, hogy rögzült: a minőségi eltérés az alapja a felelősségre vonásnak.

A kisboltos nem felelős

– Az a sarki boltos vagy kisebb közért, büfé üzemeltetője, ahol például az elvártnál gyengébb minőségű csokoládéhoz jut a vásárló, már nem vonható felelősségre, hanem annak a nagykereskedőnek vagy itthoni gyártónak kell indokolnia az eltérést, akitől a kisboltos vásárolta a csokoládét – mondta Vámos György, megjegyezve, hogy a kettős élelmiszer-minőséget mutató esetek többségében a gyártóig jut el a hatósági ellenőrzés, a kereskedelem kevésbé érintett.

Kevés kivételt is megenged a jogszabály, amikor nincs számonkérés: ilyen, ha a név változtatása nélkül külön rendeletben meghatározott objektív okokból, vagyis például azért módosul a receptúra, mert az egyik alapanyag szezonális, vagy annak nemzeti ízlésbeli különbség, esetleg a gyártó országétól jelentősen eltérő étkezési szokás az oka.

Hosszú távon nem jó üzlet

Tavaly az EU egy irányelv módosításával jogellenesnek minősítette a kettős minőség kérdését. Az uniószerte elrendelt, itthon a napokban megszavazott szigorítást abban a reményben iktatták be, hogy hatására eltűnhetnek a nyugat-európai választéktól eltérő minőségű, módosított márkatermékek az áruházakból.

Fotó: REUTERS/Valentyn Ogirenko

– Voltak esetek hazánkban, de szó sincs tömeges előfordulásról. A kereskedelem nem támogatja a kettős mércével bizonytalanná váló árubeszerzést, eleve nem érdeke, hogy kifogásolható legyen a kínálata, hiszen a fogyasztókért folytatott versenyben nem engedheti meg, hogy elveszítse a bizalmat. A gyakorlatban a beszállítók előírásszerű gyártmánylapon, az áru kísérőokmányain igazolják az élelmiszerek eredetét és minőségi megfelelőségét, a kereskedő jóhiszeműen és a szabályok szerint ez alapján fogadja be a szállítmányt – magyarázta a főtitkár.

Mint mondta, a láncok saját költségükre időnként szúrópróbaszerűen ellenőrzik az egyes termékek minőségét. Az olyan ritka esetekben, amikor kiderül, hogy a már polcon lévő portéka például Ausztriában vagy Németországban kínált társához képest kifogásolható, akkor a boltos és a beszállító közötti szerződésben foglalt felelősségi szabályok alapján a forgalmazó átháríthatja, illetve számon kérheti a megkérdőjelezett gyakorlatot ­– tette hozzá.

Másként látják Brüsszelből

Emlékezetes, az élelmiszerek megtévesztő kereskedelmi gyakorlatának minősülő kettős termékminőséggel kapcsolatban több példát talált itthon a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih). 2014-ben a Nemzeti ­Fogyasztóvédelmi Hatóság kezdeményezésére végeztek vizsgálatokat, majd három évvel később, egy összesen százféle termék magyar, ausztriai és olaszországi termékmintáin végzett minőségi vizsgálat után a Nébih eredményei azt mutatták, hogy beigazolódni látszik a magyar fogyasztók gyanúja, miszerint kettős mérce működik az európai piacon. A szakértői vizsgálatok megállapították, hogy a multinacionális élelmiszergyártók nagy arányban termelnek silányabb termékeket Magyarországon, illetve ilyeneket szállítanak ide, miközben a nyugat-európai kereskedelemben jobb minőségű élelmiszereket értékesítenek.

Különböző kezdeményezések után az Európai Bizottság tavaly hozta nyilvánosságra az élelmiszeripari termékeket egységes módszertan szerint két évig vizsgáló, páneurópai tesztsorozat eredményét. Érdekes ellentét a magyarországi tapasztalatokkal szemben, hogy a Jean-Claude Juncker elnök által különösen fontosnak tartott átfogó vizsgálat végül csupán néhány azonos vagy hasonló márkanevet viselő termék eltérő összetételét állapította meg a tagállamokban. A tesztek során 1400 élelmiszeripari árucikket vizsgáltak 19 uniós országban, ezek kilenc százalékának volt eltérő az összetétele, noha a csomagolásuk azonos képet mutatott. Mint kiderült megtévesztő lehet a vásárlónak az is: ha az eltérő összetételű termékek ötödének eleve hasonló a csomagolása. Az EB felmérése azt sem állapította meg, hogy az unió valamely területén jellemző-e a kettős termékminőség, azaz a kritikus árucikkek előfordulása tulajdonképpen az egész unióban, így hazánkban is változatlanul esélyes.

Idén januárban a Nébih újabb, összesen 280 termék mintáinak vizsgálatát kezdte meg; az osztrák, német és olasz változatok elemzésével azt kutatják, hogy a nyugat-európai élelmiszergyártók hátrányos helyzetbe hozzák-e a magyar fogyasztókat azzal, hogy eltérő vagy gyengébb minőségű élelmiszereket készítenek a piacunkra.

Webről sem megy

Nem kapcsolódik szorosan, bár mégis segíthet a kettős minőség felszámolásában az az ugyancsak elfogadott módosítás, mely az élelmiszerláncot felügyelő hatóságot szigorúbb hatáskörrel ruházta fel. Ezentúl a Nébih arra is jogosult, hogy egy évre hozzáférhetetlenné tegyen olyan internetes oldalakat, amelyek bizonyíthatóan hamisított vagy Magyarországon engedéllyel nem rendelkező árut, például élelmiszert, állatgyógyászati terméket, növényvédő szert értékesítenek.