Pénzügyi vakcina a moratórium

Míg a koronavírus-járvány a világgazdaság jelentős részében sajátos, szinte hibernált időszakot hozott, az MKB Bank és az MKB pénzügyi csoport számára nem állt meg az idő. Május közepén közös pénzügyi holding társaság létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel, s azóta kiderült, hogy harmadikként beszállna a Budapest Bank is. Balog Ádám elnök-vezérigazgatóval az elmúlt időszak tanulságairól, tapasztalatairól beszélgettünk, és arról, hogy a válság utáni pénzügyi világban mennyire fontos lesz egy banknak az ügyfelek igényeit fokozottan szem előtt tartania.

„Voltak az újabb válsággal kapcsolatosan teóriáink, de ki gondolt volna arra, hogy egy járvány söpör végig a világon” Fotó: Bach Máté

– Ráadásul valószínűleg mindenkiben elevenen él még a 2008-ban kitört gazdasági-pénzügyi válság emléke is.

– Így van, már csak azért is, mert az MKB Bankot a bő évtizeddel ezelőtti krízis nagyon megütötte. Kemény munka volt ledolgoznunk a devizaalapú hitelek, főleg a vagyonosabb ügyfelek jelentős összegű végtörlesztésének veszteségét, valamint a kereskedelmi ingatlanhitelezés miatt elszenvedett tetemes veszteséget. Az MKB-csoport 2008-2015 között összesen mintegy 600 milliárd forint adózás előtti veszteséget szenvedett el, és 800 milliárd forint kockázati költséget képzett. Ezzel párhuzamosan a saját tőkéje – többszöri tőkeemelés mellett is – a 2009-es 252 milliárd forintról 108 milliárdra csökkent. Ám az Európai Bizottságnak tett vállalásainkat végül határidőre teljesítettük, most várjuk Brüsszel megerősítését.

– Bő egy éve az MKB Bank részvényeit bevezették a Budapesti Értéktőzsdére is. Milyen eredménnyel számolhatnak erre az évre a tulajdonosok?

– A tavalyi rekord után erre az évre is erős, de reális terveink voltak. A hitelezés további bővítésével számoltunk, amit most megakasztottak a világméretű események. Át kell írni a céltartalékképzési terveket, borulnak a kiadások, a bevételek. Egyelőre azt tudom mondani, hogy mindenképpen pozitív eredménnyel kalkulálunk 2020-ra is.

– Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség új elnöke a megválasztását követő interjúban úgy fogalmazott: a kormány és a Magyar Nemzeti Bank intézkedéseivel elkerülhető a ­2008-as gazdasági visszaeséshez hasonló krízis a magyar hitelintézeti szektorban. Osztja a véleményét?

– Egyetértek Jelasity Radován véleményével. A hazai bankszektor tavaly jó esztendőt zárt, és most is sokkal jobb állapotban van, mint volt 2008-ban. A járvány miatt kialakult krízishelyzetben pedig nagyon sokat segítettek a kormányzati és a jegybanki lépések. A hiteltörlesztési moratórium bevezetése a térségben egyedülálló és kiváló döntés volt.

– Régóta pedzegették a közgazdászok, hogy bármikor beüthet egy újabb válság. Gondoltak vajon arra, hogy egy hiteltörlesztési moratórium lehet a legjobb megoldás?

– A válságokra, vagy talán pontosabb így fogalmazni, a nehezebb időkre mindig lehet és kell is készülni, de ez a felkészülés az elméletek síkján zajlik. A válság soha nem úgy következik be, ahogyan számítanak rá. Voltak ezzel kapcsolatos teóriák, de ki gondolta volna, hogy egy járvány így söpör végig a világon? A válság jött és kárt okozott. Magyarország gazdasága felkészült volt, a fiskális és monetáris politika készen állt. A 2008-as helyzettel szemben 2020-ban egy erős gazdaság állta a váratlan támadást. Az is hamar kiderült, hogy a pandémiával párhuzamosan kirobbanó krízis most első körben likviditási problémát okozott a gazdaság szereplőinél, elbocsátásokat, fizetési késedelmeket, a tartalékok hirtelen felélését vagy éppen a hiányukkal való szembesülést. Ebben a likviditási válságban csak a törlesztési moratórium annyi pénzt hagyott az ügyfeleknél – vállalkozásoknál és a lakosságnál –, mint az összes többi intézkedés összesen. Megvédte a hirtelen sokktól a vállalkozásokat és a bankszektort is. Egyedi, és mégis generális intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy az érintettek kihasználhatják a lehetőséget, de bármikor ki is szállhatnak belőle.

– A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése szerint a lakossági ügyfelek kétharmada és a vállalati adósok négyötöde, összesen több mint 2,7 millió ügyfél választotta a hiteltörlesztési moratóriumot június elejéig. Mi a helyzet az MKB Banknál?

– A moratórium adta lehetőséggel a nagyvállalkozások mintegy fele élt. A kisebbek közül ennél is többen igényelték a fizetési halasztást, az igazán kicsi és mikrovállalkozásoknak negyede nem kérte a felkínált megoldást. A lakossági ügyfelek körülbelül egyharmada döntött úgy, hogy inkább változatlanul törleszt.

– Amit szinte valamennyi pénzügyi intézmény megérzett a járvány kitörésekor, az a hitelezés hirtelen bezuhanása volt. Az elmúlt hetekben számos új, kedvezményes, támogatott hitelterméket alakított ki a kormány és a jegybank. E téren milyenek az első tapasztalatok?

– Az állami és jegybanki termékek iránt egyértelműen jelentős érdeklődésről számolhatunk be. A kisvállalatok és kisebb középvállalatok körében legnépszerűbbek a Széchenyi 2020 programhoz kapcsolódó konstrukciók, azon belül a középvállalatok esetében főként a likviditási termékek, de a beruházást segítő megoldások és a Növekedési hitelprogram Hajrá! is nagyon keresett. A lakossági hiteloldalon is megélénkült az érdeklődés, a babaváró támogatás továbbra is nagyon népszerű. A saját digitális fejlesztéseink között kiemelném az MKB VideóBankot, ahol már hiteltanácsadás is elérhető, és a hazai piacon elsőként bevezetett Digitális beszállítói faktoring programunkat.

– A mostani válság esetében szinte az első pillanattól lehetett látni, hogy néhány ágazat és gazdasági szereplő komoly vesztes lesz. Igazolják ezt a tapasztalatot?

– Az már most látszik, hogy a pandémiás válság azokat a gazdasági szereplőket ütötte ki a leginkább érintett ágazatokban is, amelyeknek korábban is voltak problémáik. A vírus felgyorsította a szelekciót. Az idén márciusig is jól működő vállalkozások számára viszont hasznosak a kedvezmények, a támogatási programok. A bankok segítenek, együtt gondolkodnak és lépnek az ügyfelekkel, de csodát tenni nem tudnak. A hitelintézeteknek ugyanakkor jelentősen növekvő céltartalékképzéssel kell számolniuk a többletkockázatok miatt. Kiemelném az MNB azon intézkedését is, amellyel engedélyezték a banki tőkepuffereket a rendeltetésük szerint használni. Ezeknek a kockázatok elleni plusz biztonsági megoldásoknak most, a válság elleni védekezésben van itt az ideje.

– Már-már közhelyszerű, hogy a járvány után semmi sem lesz olyan, mint volt. Igaz ez a bankszektorra és az ügyfelekre is?

– Az MKB Bankot már a válságtól függetlenül, az elmúlt évek során finoman hangoltuk arra, hogy a jövőben mindenben igyekezzünk az ügyfél igényeit szem előtt tartani, és azokat maximálisan kielégíteni. A járvány kirobbanása óta friss tapasztalatokat is szereztünk: például, hogy a karantén idején mennyire fel lehetett gyorsítani a banki digitális megoldások kialakítását és alkalmazását, ugyanakkor azzal is szembesülni kellett, hogy az ügyfelek, főként a vállalkozások pénzügyi kultúráját nagyon nehéz egyik hónapról a másikra átalakítani.

– A karanténból még éppen csak ocsúdtunk, május közepén jött a hír, hogy közös pénzügyi holding társaság létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot a Magyar Takarékszövetkezeti Bank és az MKB Bank, amelybe a két hitelintézet egyenlő tulajdonrésszel száll be. Ez ismét egy új korszak kezdete?

– A két hitelintézeti csoport jól kiegészíti egymást. A Takarék Csoport főként kisvárosi és kistelepülési lakossági, agrár- és mikro-, illetve kkv- és vállalati ügyfeleihez, önkormányzati kapcsolataihoz kiválóan illeszkedik az MKB városi ügyfélköre, privát banki, nagyvállalati és lízingportfóliója. De ugyanez mondható el a fiók- és ATM-hálózatokról vagy a termékekről, szolgáltatásokról. Az MKB Bankban mindent rendbe raktunk. A most formálódó Magyar Bankholding feladata megvizsgálni, hogyan lehet a meglévő adottságok felhasználásával továbblépni. Ügyfélközpontú szemléletet, likviditást, tőkét biztosítani nagyon nagy feladat.

– Időközben azt is bejelentették, hogy a Budapest Bank is csatlakozik az alakuló bankholdinghoz, igaz, még alaposan megvizsgálják és előkészítik a hármas frigy keretrendszerét. Ez akkor mit is jelent?

– Azt, hogy igen alapos vizsgálati, egyeztetési és előkészítési időszak következik. A Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank összesen csaknem 1,9 millió ügyfelet szolgál ki országosan, a hazai fiókhálózat közel felét, több mint 920 banki egységet működtetnek, együttes mérlegfőösszegük megközelíti az 5800 milliárd forintot, amivel messze az ország második legnagyobb bankcsoportjává válhatnak. A holdingba pedig a Budapest Bank a másik két féllel azonos tulajdoni hányaddal szállna be.

„Voltak az újabb válsággal kapcsolatosan teóriáink, de ki gondolt volna arra, hogy egy járvány söpör végig a világon”
Fotó: Bach Máté

– Vagyis ez nem egy holnapi, de még csak nem is holnaputáni történés?

– A folyamat alapos, megfontolt, következetes munkát és döntéseket igényel. Azt azonban már most ki lehet jelenteni, hogy nincs még másik három olyan bank az országban, amelyeket ilyen jó feltételekkel lehetne egybegyúrni.

– Sokan az új megabankra már most az OTP Bank komoly versenytársaként tekintenek. Vajon ez is a cél?

– Az ügyfelek kegyeiért folytatott ­piaci verseny szempontjából bárki lehet az OTP ellenfele. A három bank közös gondolkodásának megkezdésétől függetlenül le kell szögeznem, hogy rendkívül tiszteletreméltó az, amit Csányi Sándor vezetésével az OTP Bank az elmúlt évtizedekben Magyarországon és nemzetközi szinten is elért.