Magyarország érdeke a régió klímavédelmi törekvéseinek ösztönzése

Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztossal egyeztetett Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Nyugat-Balkánt érintő integrációs folyamatról és a zöldgazdasági átállással kapcsolatos beruházási tervekről 2020. július 17-én – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint az online megbeszélésen a felek áttekintették az Európai Bizottság által már bejelentett és előkészületben lévő gazdasági és beruházási terv részleteit és az együttműködési lehetőségeket.

Várhelyi Olivér uniós biztos bemutatta a nyugat-balkáni országok fejlesztését célzó beruházási csomag legfontosabb szempontjait, amely az aktuális kihívások kezelésén túl a hosszú távú gazdasági fellendülést és az európai integrációt hivatott elősegíteni. A nagyívű kezdeményezés fontos elemei lesznek többek között a zöldgazdaságra való átállás, a digitális transzformáció, valamint a közlekedési és energetikai összeköttetések erősítését szolgáló fejlesztési javaslatok is.

Várhelyi Olivér hangsúlyozta, hogy a 2021–2027 közötti időszakban a megelőző időszakhoz képest megnövelt, jelentős mértékű források állnak majd a nyugat-balkáni régió fejlesztésének rendelkezésére – tudatta az ITM.

Kaderják Péter bemutatta a Nyugat-balkáni Zöld Központ által kezelt klímavédelmi beruházás-előkészítő és kapacitásfejlesztő program eddigi tapasztalatait és a jövőbeni terveit. Elmondta, hogy a program keretében két év alatt több mint 1,5 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre a jól mérhető és ambiciózus klímavédelmi célok elérésére, amellyel a nyugat-balkáni térség országainak fejlődéséhez és a zöldgazdaságban érdekelt hazai vállalatok nemzetközi versenyképességének fokozásához járulnak hozzá.

A tervek szerint a program keretében előkészített beruházások finanszírozására középtávon egy nemzetközi forrásokat is mobilizáló beruházási alap jön létre, amelynek célja, hogy a klímavédelemre rendelkezésre álló uniós és egyéb források kiegészítésével innovatív technológiai megoldások megvalósítását finanszírozza. Magyarország klímavédelmi céljai változatlanok: 2030-ra a hazánkban előállított energia kilencven százalékban szén-dioxid-mentes lesz, 2050-ig pedig klímasemleges országgá válhatunk anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést veszélyeztetné, költségei a magyar családokat terhelné – olvasható az ITM közleményében.

A felek több kapcsolódási pontot azonosítottak az Európai Bizottság gazdasági és beruházási terve és a Nyugat-balkáni Zöld Központ által koordinált klímavédelmi program között. Utóbbi a projektek előkészítésével hozzájárulhat ahhoz a bizottság által is támogatott folyamathoz, amelynek révén jelentősen növelhető a finanszírozásra kész, megvalósítható beruházások volumene, segítve ezzel a régió klímavédelmi törekvéseit és uniós integrációját, amely Magyarországnak is stratégiai érdeke – hangsúlyozta az ITM.