Szinay Attila a január 1-jétől életbe léptetett új öntözési jogszabályokról és a pályázati lehetőségekről elmondta, hogy a klímaváltozás jelentős hatással van a mezőgazdaságra, például az egyenetlen csapadékelosztás miatt a legnagyobb összeget aszálykárra fizetik ki a kárenyhítési alapból.
Az államtitkár elmondta, hogy eddig több mint 14 ezren jelentkeztek be, akik 266 ezer hektárnyi területen fejlesztenék az öntözést.
Az igény tehát megvan – szögezte le.
A 2020. januártól életbe léptetett öntözésfejlesztési törvény szerint a mezőgazdasági termelőknek öntözési közösséget kell alakítaniuk, amely vízjogi engedélyek alanya lehet. Ehhez minimum száz hektár szántóföldi terület szükséges, zöldség-gyümölcs esetében tíz hektár. Bevezették az öntözési szolgalmat is, amelynek értelmében a törvény erejénél fogva használhatják a más tulajdonát képező területet öntözés céljára.
Az államtitkár elmondta, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére ötvenmilliárd forintra lehet pályázni, amelyre a termelők és fiatal gazdák jogosultak.
Eddig 18 milliárd forintot ítéltek oda, ebből 4,3 milliárd forintot ki is fizettek – ismertette.
