A nemzetközi trendek szerint szervezik át a Szent István Egyetemet

A nemzetközi trendeknek is megfelel az új, több képzőhely integrációjával létrehozott, agrárfókuszú Szent István Egyetem oktatási rendszere – mondta Gyuricza Csaba megbízott rektor.

A Szent István Egyetem gödöllői központi épülete Fotó: MTI

Átmeneti időszak kezdődött augusztus 1-jén az új intézmény életében, amely a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusának és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával jött létre. Január 1-jétől újabb változás következik: alapítványi fenntartásba kerül az egyetem – olvasható Világgazdaság hétfői számában. Gyuricza Csaba a lapnak elmondta, hogy most az Innovációs és Technológiai Minisztérium a fenntartó, de ez az egyetem is illeszkedik abba a folyamatba, amely a felsőoktatási modellváltás részeként egy új, alapítványi fenntartói formára állítja át az intézmények egy részét. A Szent István Egyetemé bonyolultabb folyamat a többihez képest, ezért döntöttek úgy, hogy két lépcsőben végzik el az integrációt: először összeáll az új intézmény, elkezdi a munkát még állami fenntartás alatt és az év hátralévő öt hónapjában fejezik be az integrációt. Január 1-jén áll fel az alapítvány és a fenntartói feladatokat ellátó kuratórium.

A Szent István Egyetem központi épülete Gödöllőn
Fotó: MTI

- Ez egy új, magyar kísérlet: a teljes gyakorlati agrárkutató hálózat is az egyetem részévé válik, vagyis a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) tizenegy intézete is bekerül az integrációba. Így jön létre január 1-jétől ez a nagy, agrárfókuszú oktató- és felsőoktatási kutatóegyetem, amely nemcsak a felsőoktatásra, hanem a gyakorlati agrárkutatásra is fókuszálva egy kiterjedt intézményrendszeren belül fog működni – fogalmazott a lapnak a megbízott rektor. Gyuricza Csaba arról is beszélt az interjúban, hogy szeretnék az egyetemet átstrukturálni egy szakmai intézetek alapján felépülő intézménnyé, amely az erdészeten és az állatorvos-tudományon kívül minden, az agrártudományokhoz kapcsolódó területet magában foglal. – Öt campusunk van, Budapesten, Gödöllőn, Kaposváron, Keszthelyen és Gyöngyösön, de ezek a szakmai intézetek nem a campusok szintjén szerveződnek, hanem közöttük, és egységes koncepció szerint szervezik az oktatási és a kutatási tevékenységüket. (...) Ez nagyon fontos, mert nem arról van szó, hogy az integráció keretében olyan centralizációt hajtunk végre, amely megszünteti a vidéki bázisokat, hanem éppen ellenkezőleg – mondta zs MTI közleménye szerint.

Az agrárképzések tartalmát is átalakítják a piac igényei és a nemzetközi trendek alapján úgy, hogy azok vonzóvá váljanak a fiatalok számára. – Ez óriási munka, már elkezdtük, de minden bizonnyal több évig is eltart majd. Csak nagyon alapos előkészítés után szabad átalakításokat végrehajtani, hiszen ez akár szakok megszüntetésével és új szakok létrehozásával is járhat – fogalmazott a megbízott rektor.

Idén egyébként az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkezők száma. A nagy, összehangolt egyetemi-kutatóintézeti hálózati működésben is szeretnék ráirányítani az agrárszakmára a fiatalok és a szüleik figyelmét. – Szeretnénk a diákok figyelmét újra az agráriumra terelni, hiszen egy időtálló, biztos megélhetést, tisztességes egzisztenciát kínáló ágazatról van szó, amely rohamléptekben fejlődik. Biztosan állítható, hogy hazánkban is egyre nagyobb lesz az igény a jól képzett agrárszakemberekre és ugyanez világszinten is elmondható – mondta a Világgazdaságnak a megbízott rektor.