A minisztérium csütörtöki közleménye szerint a tanulók a programban két típusú – önkormányzati, illetve a mezőgazdaság, a turizmus és vendéglátás területén folytatott – diákmunkára jelentkezhettek. Mindkét esetben legfeljebb két hónapra vállalhattak munkát, de míg előbbinél maximum napi hat órában, utóbbinál már napi nyolc órában is dolgozhattak.
Az önkormányzatok munkaviszonyban foglalkoztatták a diákokat, az állam pedig a munkabér mellett az azt terhelő szociális hozzájárulási adót is teljes egészében megtérítette a munkáltatóknak. Ennek megfelelően, napi hatórás foglalkoztatás mellett, a szakképzettséget igénylő munkakörökben havonta bruttó 157,95 ezer forintot, szakképzettséget nem igénylő munkakörök vállalásánál pedig bruttó 120,75 ezer forintot kereshettek a tanulók. A mezőgazdaság, a turizmus és vendéglátás területén folytatott diákmunkát az állam szintén legfeljebb két hónapig támogatta 75 százalékban.
Bodó Sándor összegzése szerint 2020-ban az önkormányzati diákmunka dominált 26,5 ezer fővel, a turizmus vendéglátás területén közel háromezer, míg a mezőgazdaság területén 450 diák dolgozott. A legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vettek részt a programban, valamint Békés és Hajdú-Bihar megyékben is sokakat foglalkoztattak.
A kétfajta alprogram számos lehetőséget nyitott meg a fiatalok előtt: idén 91 munkakörben (például irodai adminisztrátor, hivatalsegéd, felszolgáló, recepciós, kisállattenyésztő, gyümölcs- és zöldségfeldolgozó) dolgozhattak – emelte ki az államtitkár.
