Az állam nem dézsmálja meg a családi vagyont

Néhány hónap alatt akár több száz millió forintot is a családoknál hagyhatott a július óta élő legújabb illetékszabály – mondta lapunknak a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András emlékeztetett rá, hogy nyár óta nem kell sem ajándékozási, sem öröklési illetéket fizetni a testvérek közötti vagyonmozgások után.

Budapest, 2016. szeptember 10. Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

– Akadnak az életben olyan fontos, különleges esetek, amelyekbe az államnak nem szabad beavatkoznia, amikor nincs helye adó- vagy illetékfizetési kötelezettség előírásának. A családi vagyon felosztása tipikusan ilyen – mondta lapunknak a pénzügyminiszter helyettese, amikor a nyáron életbe lépett új illetékszabály hatásáról kérdeztük. Július óta az állam nem kér

sem öröklési,

sem ajándékozási illetéket a testvérek közötti vagyonmozgások után.

Ráadásul a megajándékozott testvérnek az ajándékot be sem kell jelentenie az adóhatóságnál.

Tállai András államtitkár jelezte, hogy a szaktárca számításai szerint az új passzus évente négymilliárd forintot hagyhat a családoknál, így idén akár már százmilliós tétel is a vagyonuk sorsát elrendező testvéreknél maradhatott. – Egy-egy esztendőben több tízezer családnak jelenthet pénzt a júliusi szabályváltozás – jegyezte meg a miniszterhelyettes. Hozzátette, hogy a legfontosabb részlet úgy szól: az illetékpasszus értelmében azok számítanak testvérnek, akiknek legalább egy közös szülőjük vagy örökbefogadójuk van.

Közjegyző munka közben. Az öröklés illeték nélkül is lehetséges
Fotó: Lang Róbert /Somogyi Hírlap

Az államtitkár felidézte, hogy nem ez az első olyan illetékszabály-módosítás, amely a családi vagyon köztehermentes továbbadását segíti.

Egy 2010-es módosítás óta szabadon, illeték nélkül mozoghat a vagyon az egyenesági rokonok között, vagyis fizetési kötelezettség nélkül szállhatnak a családi értékek szülőről gyermekre, nagyszülőről unokára. Két évvel később határozott úgy a törvényhozás, hogy a mentességet a házastársak ügyeire is kiterjeszti. Az illeték azóta sem ajándékozásnál, sem öröklésnél, sem visszterhes átruházásnál nem jön szóba. – Az eddigi kedvezményes szabályok

évente nagyjából negyvenmilliárd forintot hagynak a családoknál,

ezt egészíti ki az új rendelkezés, amely összesen négymilliárd forintot jelenthet a családoknak

– részletezte az államtitkár. Úgy vélekedett: az illetékszabályok mellett az adórendszer több eleme is védi a családok anyagi helyzetét, óvja vagyonuk biztonságát. A miniszterhelyettes szerint ide sorolható az Európában az egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó, a családoknak járó adó- és járulékkedvezmény és az első házasságukat megkötőket megillető hatvanezer forintos adókedvezmény. – Meg kell említeni a négy- vagy több gyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet garantáló szabályt is – jegyezte meg Tállai András, majd úgy összegzett: a 2010 óta alakuló adórendszer a társadalom anyagi megerősödé­sét igyekszik segíteni.

– A kormány még válságidőkben is kedvezményeket alakít ki, s mindenkor nemet mond a lakossági megszorításokra – mondta az államtitkár.