Sokkal hatékonyabb az álhírnél a fizetett politikai hirdetés

Bár pusztítónak gondolják, az álhírek, a dezinformáció, közkeletű elnevezéssel a fake news hatékonysága sokkal csekélyebb, például a fizetett politikai hirdetésekénél – derül ki Papp János Tamás szavaiból. A szakember a Médiapiac legutóbbi számában nyilatkozva kifejtette azt is: tartózkodni kell attól, hogy civil tényellenőrző szervezetek döntő befolyást szerezhessenek a médiaviszonyok kontrollja felett. Ilyenkor ugyanis sehogyan sem kerülhető ki annak a gyanúja, vádja, hogy magánérdekek próbálják társadalmi vagy politikai ideológia alapján meghatározni azt, kik vehessenek részt a közbeszéd alakításában.

Forrás: police.hu

Kiiktathatók az álhírek?

Papp János Tamás szerint az állam, a jogalkotás is felelős, mégpedig nem is elhanyagolható mértékben, hogy a közbeszédet elsősorban a megbízható, ellenőrzött információkkal dolgozó és – nem utolsó sorban – számonkérhető médiumok hírei, közlései határozzák meg. Ehhez akadnak célravezető módszerek is.

Az unió szinte minden tagállama hiteles és pontos tájékoztatást vár a helyi média szereplőitől, egyes helyeken pedig már állami kényszerrel is igyekeznek kikényszeríteni ezt. Fél tucat állam mellett Németország és Franciaország a jog erejével próbál megszabadulni az álhírektől, büntetve például a félrevezető tartalmak szándékos közzétételét. Megoldás lehet emellett az is, ha – megfelelő módszerrel – a megjelenés útját vágják el, például úgy, hogy bizonyos szolgáltatókat arra köteleznek: meghatározott tartalmakat 24 órán belül távolítsanak el felületükről. Szóba jöhetnek végül kormányzati vagy uniós pályázatok, rendszeresített támogatások is, amelyek a hagyományos, megbízható és ellenőrzött információkkal dolgozó orgánumoknak jelentenek anyagi lehetőséget. Efféle megoldás is megjelent már Nyugaton. Ezeken túl eredmény remélhető a különféle társadalmi kampányoktól, vagyis az álhírek természetét, jellemzőit bemutató figyelemfelhívó akcióktól.

A hírforrások sokszínűségében a dezinformáció is helyet kaphat
Fotó: MTI

A fake news kitalálói nem érhetik el céljukat, ha a felhasználók többsége felismerni egy-egy közlésről, hogy csupán fikció – mondta az egyetemi oktató, aki szerint bár időigényes és aprólékos munkát követel meg, de a társadalmi figyelemfelhívástól adott esetben érdemi változás is remélhető.

Civilek, magánbefolyás: kizárva

Papp János Tamás úgy véli: akármilyen megoldás mellett is döntsön egy állam, attól tartózkodni kell, hogy civil tényellenőrző szervezetek döntő befolyást szerezhessenek a médiaviszonyok kontrolljánál. Ilyenkor ugyanis sehogyan sem kerülhető ki annak a gyanúja, vádja, hogy magánérdekek, háttérben meghúzódó csoportok próbálják társadalmi vagy politikai ideológia alapján meghatározni azt, kik vállalhassanak részt és kik szoruljanak ki a közbeszéd alakításából.