Magyarország külső egyensúlyi mutatói jelentősen javultak a tavalyi harmadik negyedévben. A folyó fizetési mérleg egyenlege az utóbbi három esztendő legnagyobb negyedéves többletét mutatta, a külső finanszírozási képesség mértéke ugyanekkor – jelentősen meghaladva a 2019-es szintet – a GDP 2,4 százalékára emelkedett.
A növekedés megerősítette hazánk kedvező külső egyensúlyi helyzetét a régióban, míg több országban továbbra is jelentős a külső finanszírozási igény – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2021. januári Fizetési mérleg jelentésében.
A finanszírozási képesség emelkedése a magánszektor jelentős megtakarításainak és befektetéseinek, valamint a hatalmas készpénzállománynak is köszönhető, miközben az államháztartás hiánya tovább emelkedett. A külkereskedelmi többlet 2016 óta először nőtt. A külső kereslet és az ipari termelés felfutása mellett az export növekedési üteme megélénkült, míg a belső kereslet további lanyhulása és a cserearányok javulása együttesen fékezte az import növekedését. Az uniós pénzek felhasználásának bővülése pedig ugyancsak javította a gazdaság külső egyensúlyát.
Folytatódott az FDI-források (közvetlen külföldi tőkebefektetések) nettó beáramlása, illetve a belföldi szereplők külföldi befektetéseinek emelkedése, mialatt az ország nettó külső adóssága a GDP 7,4 százalékára csökkent. A devizatartalékok szintje továbbra is jelentősen, tízmilliárd eurónál nagyobb mértékben haladta meg a rövidlejáratú külső adósságot.
