Nagy segítség a digitalizáció a magyar gazdaság fehérítésében

A fogyasztáshoz kapcsolódó adók GDP-hez viszonyított aránya 2012-től folyamatosan növekedett hazánkban.

Az adózásban bevezetett digitalizációs fejlesztések eredményeként jelentősen nőtt az adófizetési hajlandóság és kiemelkedő mértékben fehéredett a magyar gazdaság – világítanak rá az Állami Számvevőszék elemzői. Kiemelik: a 2007–2019 évek közötti időszakban több mint duplájára nőtt a központi költségvetés áfabevétele, az áfarés – a kivetett és a beszedett áfa különbsége – pedig a 2010. évi 21,9-ről 6,6 százalékra mérséklődött, ami a legjelentősebb mértékű fehéredés az Európai Unióban. A gazdaságfehérítő intézkedések fontos hatása – az állami bevételek növekedése mellett –, hogy növeli az átláthatóságot, igazságos piaci viszonyokat teremt a gazdaság szereplőinek, jelentősen csökkenti a korrupció lehetőségét és erősíti a tisztességes adófizetést, a fair piaci versenykörnyezet megszilárdítását. Mindezek alapján

a magyar gazdaság elmúlt években végbement fenntartható kifehérítése a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá.

Az Állami Számvevőszék elemzőinek összegzése szerint a bevezetett gazdaságfehérítő intézkedések 2014–2018 között mintegy 1400 milliárd forint többletbevételt eredményeztek a költségvetésnek

Az ÁSZ elemzői rámutatnak: annak érdekében, hogy az állam kiadásait fedezni tudja, kiemelten fontos olyan adórendszer kialakítása, amely hatékony működésével biztosítja a gazdaságpolitikai célok megvalósulását. Az adórendszer hatékonyságának növelése megkívánja, hogy az adókból származó bevételek beszedésére minél teljesebb körben, minél egyszerűbben, illetve minél olcsóbban kerüljön sor. Ehhez az elmúlt években nagyban hozzájárult a digitalizáció eszközeinek megjelenése az adózás területén.

A fogyasztáshoz kapcsolódó adók GDP-hez viszonyított aránya 2012-től folyamatosan növekedett. Ezek között az áfa meghatározó részarányt képvisel az állami bevételeken belül. Az áfabevétel beszedésének hatékonysága az áfarésen – vagyis a kivetett és valóban beszedett áfa különbségén – keresztül mérhető, amelynek mértéke Magyarország tekintetében az elmúlt tíz évben jelentősen javult.

Az online pénztárgépek összeköttetésben állnak az adóhatósággal
Fotó: Kallos Bea/MTI

Az online pénztárgépek, majd az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) és az online számlarendszer bevezetése hozzájárult ahhoz, hogy 2007-ről 2019-re a befolyt áfabevétel több mint duplájára nőtt,

a központi költségvetési bevételeken belüli aránya 2019-re több mint harminc százalékra emelkedett, ami meghaladta a 2012-ben, az áfakulcs-emelés évében realizált kiemelkedő szintet. A digitalizációs fejlesztések hatására a magyar áfarés a 2013-ig jellemző húsz százalék körüli mértékről 2019-re – az Európai Bizottság adatai szerint – 6,6 százalékra mérséklődött, amely mérték kedvezőbb mind az európai uniós, mind a V4 országok átlagos adatánál. Ez az uniós átlag alatti érték amiatt is jelentős, hogy hazánkban nagyon rövid idő alatt sikerült ekkora tisztulást elérni a piaci szereplők körében.

Az ÁSZ elemzőinek összegzése szerint a bevezetett gazdaságfehérítő intézkedések 2014–2018 között mintegy 1400 milliárd forint többletbevételt eredményeztek a költségvetés számára, de emellett egyszerűsödött Magyarország adórendszere, csökkent az adóadminisztráció és javult az adóellenőrzések hatékonysága is. Mindezek alapján eredményesek voltak az adózás területén bevezetett digitalizációs fejlesztések.