Az ellenőrzések is biztosítják az ünnepet

Ugyan a koronavírus-járvány miatt nem enyhülnek a vásárlás körülményei húsvét előtt, a családok már némi rutinnal a hátuk mögött igyekeznek megteremteni az ünnepi hangulatot az elkövetkező hosszú hétvégére. 

Húsvét előtt az élelmiszerekből is jóval több fogyott Fotó: Teknős Miklós

Minden évben merítenek az aktuális kereskedelmi választékból a fogyasztóvédelmi hatóság laboratóriumi szakemberei a szezonális ünnepek előtt is, hogy megvizsgálják a szezonális termékeket: ilyenkor a sonkákat, csokoládéfigurákat, kalácsokat vagy éppen a locsolókölniket, játékokat tesztelik le a családok biztonsága védelmében.

Csokinyulak bűvöletében. Az eddigi tapasztalatok szerint idén bátrabban válogathatnak a családok Fotó: Bach Máté

Köszönhetően a folyamatos hatósági jelenlétnek, a vásárlói igényekhez szabott vállalkozásbarát szabályváltozásoknak, az ellenőrök manapság nemigen találkoznak kirívó esetekkel a húsvéti termékkörben, a veszélyes árucikkeket pedig jobbára a fogyasztói forgalomba kerülés előtt megtalálják a hatóságok. A hagyományos értékesítésben leginkább a termékekre előírt jelölésekkel, az árfeltüntetéssel, az akciózással és a reklámozással kapcsolatban indítanak eljárásokat.

Tavaly a boltokban kapható, előre csomagolt, márkázott fonott kalácsokat is megvizsgálták az ünnep előtt,

Húsvétkor a kalács is sokaknál házilag sül Fotó: Youtube

és megállapították, hogy ezek mindegyike beltartalmi szempontból, vagyis az előírt cukor-, zsír- és sótartalom szempontjából megfelel, mindössze egyetlen egy tartós kalács miatt kellett eljárást indítani, mert a pékáru nem felelt meg az élelmiszerkönyv feltételeinek.

A csokitojások is megfordulnak a fogyasztóvédők kosarában minden évben, ezekre ugyancsak szigorú gyártói kötöttségek vonatkoznak, aminek hatására évről évre javul a minőség és az iránta mutatkozó fogyasztói igény a magyar édességpiacon.

Nem hagyható ki a húsvét slágere, a sonka körüli praktikus szempontok felsorolása sem. Ugyan a profi szakácsokon kívül csak a háziasszonyok értenek jobban a sonkafőzés rejtelmeihez, a Nébih örökzöld tanácsokkal szolgált az ízletes húsétel biztonságos fogyasztásához.

Eszerint a főtt füstölt sonka tárolása attól függ, hogy milyet vásároltunk. A hagyományos, nyers füstölt sonkát hűvös, szellős helyen kell tárolni: az élelmiszer-biztonsági szakértők szerint nem kell és nem is javasolt hűtőszekrénybe tenni.

A sonka fontos szereplője az ünnepi asztalnak. Biztonságos a felhozatal Fotó: Havran Zoltán

A nyers sonkát alaposan, lassú tűzön kell főzni, általában annyi órán át, ahány kilós. Az alapos főzés a húst biztonságossá is teszi, vagyis az esetleges baktériumokat is elpusztítja, főzés után viszont már hűtve kell tárolni a húsvéti fogást.

A főtt füstölt sonka jellegű készítményeket (kötözött sonka, gépsonka) fogyasztás előtt nem kell megfőzni, hűtőszekrényben kell azonban tartani – sorolja a Nébih, arra is kitérve, hogy a nyers húst, baromfit az összes többi élelmiszertől elkülönítve tároljuk, és ügyeljünk arra, hogy a hűtőben se érintkezhessen más élelmiszerekkel, mivel a szeleteken veszélyes baktériumok lehetnek.

A megmaradt ételt minél hamarabb hűtsük le, és tegyük hűtőbe, mert néhány órányi szobahőmérsékleten tárolás már veszélyes lehet – figyelmeztetnek.

A nyulakat is védelmezik

Húsvét közeledtével a felelős nyúltartásra hívta fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert: aki nyulat vagy más társállatot szeretne tartani, előbb gondolja végig, hogy tudja-e vállalni hosszabb távon is az állattartással járó kötelezettséget és az életmódváltozást. Mint írták, a nyúl nem játékszer, hanem élőlény, amelynek tartása felelősséggel jár. Ezért mérlegelni kell, hogy pontosan miért szeretnénk állatot tartani, és meg kell fontolni, hogy tudjuk-e vállalni az állattartással járó életmódváltozást. Egy nyúl akár egy évtizedig is élhet, és már előre tudni kell, ki gondoskodik majd róla, ha a család például nyaralni megy. Jó, ha előzetesen mindenkinek vannak az állatról ismeretei – hangsúlyozzák.