Eltűnni látszott az alázat Paloznakon

A járvány miatt sokan költöznének vidékre, de ott ugyanazt a városi életformát élnék, mint azelőtt.

Paloznaki utcakép. Megőriznék a falusias jelleget Fotó: Veszprém Megyei Napló/Penovác Károly

Jelentős hírverést kapott – lapunkban is beszámoltunk róla –, hogy a Balaton északi partján fekvő Paloznak képviselő-testülete változtatási tilalmat rendelt el a település teljes területén. – Azzal, hogy megtiltottuk az építkezéseket, időt kértünk, mint egy vízilabdameccsen, amikor újragondoljuk a taktikát, mert az eddigi nem vált be, az ellenfél már 0-5-re vezet – magyarázta a lépést Czeglédy Ákos, Paloznak független polgármestere a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) minapi online beszélgetésén. Mint mondta, bár a sajtó csak most kapta fel a témát, a tiltó rendeletnek komoly előzményei vannak: a probléma megoldására Paloznak, Balatonakali és Balatonudvari több mint tíz évvel ezelőtt főépítészi társulást hozott létre, még akkor, mikor nem volt kötelező mindenhol a települési főépítész, és településképi arculati kézikönyvek sem voltak. A képviselő-testület most azt a kérdést tette fel, hogy kell-e építkezni, mivel

eltűnni látszott az az alázat, amelynek egy épület létrehozását kellene kísérnie.

Czeglédy Ákos szerint veszélybe került a természeti környezet, az emberi lépték, az épített környezet tájhoz idomulása.

Túlzások kora

Égető kérdéseket hozott elő Paloznak változtatási tilalma, amely jóval túlmutat a festői Balaton-felvidéki falu problémáin. Nem véletlenül, hiszen az építkezésekkel kapcsolatos kérdések, gondok, ügyek minden olyan időszakban felerősödnek, amikor építési lázban vagyunk. Márpedig most – járvány ide, járvány oda – ez zajlik. Ennek minden örömteli és árnyoldalával együtt. Jegyzet itt.

A befektetési építkezések minden egyes talpalatnyi négyzetmétert kihasználtak, ami komoly problémát okozott

– fogalmazott Czeglédy Ákos, hozzátéve, hogy a tiltást – társadalmi egyeztetést követően – viszonylag gyorsan felül fogják vizsgálni a település bizonyos részein.

Körmendy Imre, a MUT örökös, tiszteletbeli elnöke messzebbről közelítette meg a problémát. Mint rámutatott, a szocializmusban az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek meg akartak szabadulni minden nagyüzemi művelésre alkalmatlan területüktől, melyeket a lakosság körében osztottak fel, hogy zártkertek, kiskertek legyenek belőlük –

a Balaton környékén rengeteg ilyen telket osztottak ki.

Eközben például a Fertő tó osztrák részén a gazdák jellemzően kiadtak egy szobát, és az általuk termesztett élelmiszerekkel vendégelték meg a látogatókat. Körmendy Imre megjegyezte, ezek a települések nem nőttek hatalmasra, a helyi gazdák szerepet kaptak a vendéglátásban. Ha a mezőgazdaságból önmagában nem is tudtak megélni, ebből már igen. Idehaza a zártkertek sok településen megmaradtak, nem építették be őket. Ezen zártkertek művelői sokszor még mindig a közeli településen élnek, ám

ha ők meg szeretnének válni közművesített telküktől, akkor a tulajdonosi viszonyok megváltozásával felmerül a túlzott beépítés veszélye.

Paloznaki utcakép. Megőriznék a falusias jelleget Fotó: Veszprém Megyei Napló/Penovác Károly

Bérczi Szabolcs, a MUT falutagozatának elnökségi tagja arról beszélt, hogy a turizmus akkor jelenik meg egy településen és akkor prosperál, ha a helyiek is jól érzik magukat.

A turizmus túlzott fellendülése azonban sok esetben ellentétbe kerül a helyiek érdekeivel, a lakosság békeszeretetével.

Bérczi Szabolcs szerint ilyenkor a falu mint turisztikai célpont el is veszítheti érdekességét.

A beszélgetést moderáló Szkordilisz Flóra építészmérnök, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezető igazgatója felvetette, hogy az emberek a mostani járványhelyzet hatására talán még inkább szeretnének kimenni a városból, hiszen a kisebb népsűrűség nagyobb biztonságot jelent.

Kiköltözünk a faluba, de valójában ugyanazt a városi életformát, ugyanazokat a városi szolgáltatásokat várjuk el a faluban is, és várost akarunk építeni a faluból

– jegyezte meg.

Hagyományos falukép

Paloznak a Balaton északi partján, a Bakony déli lábánál fekszik. A kedvelt település hivatalos lélekszáma ugyan évről évre emelkedik, de 2015-ös adatok szerint is csak 428 fő. Paloznak 1998-ban első községként kapta meg a Hild-díjat a Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért. A település több száz másik kistelepüléssel együtt idén bekerült a falusi csokos helységek közé.