Eközben például a Fertő tó osztrák részén a gazdák jellemzően kiadtak egy szobát, és az általuk termesztett élelmiszerekkel vendégelték meg a látogatókat. Körmendy Imre megjegyezte, ezek a települések nem nőttek hatalmasra, a helyi gazdák szerepet kaptak a vendéglátásban. Ha a mezőgazdaságból önmagában nem is tudtak megélni, ebből már igen. Idehaza a zártkertek sok településen megmaradtak, nem építették be őket. Ezen zártkertek művelői sokszor még mindig a közeli településen élnek, ám
ha ők meg szeretnének válni közművesített telküktől, akkor a tulajdonosi viszonyok megváltozásával felmerül a túlzott beépítés veszélye.
Bérczi Szabolcs, a MUT falutagozatának elnökségi tagja arról beszélt, hogy a turizmus akkor jelenik meg egy településen és akkor prosperál, ha a helyiek is jól érzik magukat.
A turizmus túlzott fellendülése azonban sok esetben ellentétbe kerül a helyiek érdekeivel, a lakosság békeszeretetével.
Bérczi Szabolcs szerint ilyenkor a falu mint turisztikai célpont el is veszítheti érdekességét.
A beszélgetést moderáló Szkordilisz Flóra építészmérnök, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezető igazgatója felvetette, hogy az emberek a mostani járványhelyzet hatására talán még inkább szeretnének kimenni a városból, hiszen a kisebb népsűrűség nagyobb biztonságot jelent.
Kiköltözünk a faluba, de valójában ugyanazt a városi életformát, ugyanazokat a városi szolgáltatásokat várjuk el a faluban is, és várost akarunk építeni a faluból
– jegyezte meg.
Hagyományos falukép
Paloznak a Balaton északi partján, a Bakony déli lábánál fekszik. A kedvelt település hivatalos lélekszáma ugyan évről évre emelkedik, de 2015-ös adatok szerint is csak 428 fő. Paloznak 1998-ban első községként kapta meg a Hild-díjat a Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért. A település több száz másik kistelepüléssel együtt idén bekerült a falusi csokos helységek közé.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!