A Budapest–Belgrád példa alapján korábban emlegetett Budapest–Kolozsvár, illetve Budapest–Bukarest gyorsvasút terve egyre valószínűtlenebbnek tűnik. Ám a romániai oldalon, Erdélyben számos olyan vasútvonalon kezdtek el, valamint terveznek felújításokat, amelyek Magyarországgal teremtenek összeköttetést. Tavaly írták alá a Brassó és Segesvár közötti szakasz felújításának előkészítésére vonatkozó szerződést. Segesvártól a Fehér megyei Koslárdig már elkészült a modernizálás. Koslárdtól két vasúti elágazás van, az egyik az Arad megyei Kürtösig, azaz a magyar határig tart, a másik pedig Kolozsváron keresztül a szintén határátkelőként is működő Biharpüspökiig. A jelenlegi tervek alapján a bukaresti kormány a második verziót tekinti prioritásnak, mivel ez a rövidebb szakasz. Brassótól Bukarestig már megvalósult a vasútvonal felújítása.
Fotó: Veres Nándor / MTI
A 166 kilométer hosszú, Kolozsvártól Biharpüspökiig tartó szakasz felújításának és villamosításának értéke 7,3 milliárd euró (2600 milliárd forint), a költségeket az Európai Unió és a román kormány fedezi. Románia nyugati részén jelenleg ez a legnagyobb vasúti infrastruktúra-fejlesztési projekt. Nemcsak a vasútvonalat, hanem annak teljes hosszában az állomásokat és megállókat is felújítják, így a fedett peronokat és a parkolókat is. A kivitelezés idejét négy évre becsülik, a teljes projekt tízéves lefutású. A munkálatok májusban kezdődhetnek el. Ha minden jól halad, 2024 végére elkészülnek a felújítással, és utána óránként 160 kilométeres sebességgel lehet majd közlekedni a Nagyvárad és Kolozsvár közötti forgalmas vasúti pályán.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter februári, bukaresti tárgyalásain kiemelt téma volt az infrastruktúra-fejlesztés. A magyar tárcavezető találkozott Cătălin Drulă közlekedési miniszterrel is. A megbeszélések után Szijjártó Péter egyebek mellett elmondta: a két ország közös sikeréhez elengedhetetlen az összekötő utak és vasutak építése. Megegyeztek abban, hogy 2024-re Magyarország kétvágányúsítja a Budapest–Békéscsaba–Lökösháza vasútvonalat, amely román oldalon Kürtöstől folytatódik. A román fél is végrehajtja a modernizációt, így Budapest és Bukarest között a vasúti személy- és a teherforgalom közlekedési ideje is jelentős mértékben lecsökken. Az Európai Bizottság egy 2019-es jelentése szerint Románia az utolsó helyen áll a vasúti infrastruktúra-fejlesztés terén az uniós tagországok között.
