Egy évvel ezelőtt kezdődött a Mátrai Erőmű megújulása

A létesítmény vezérigazgatója beszámolt az elmúlt esztendőben teljesített feladatokról, valamint a további tervekről.

A létesítmény Magyarország második legnagyobb villamosenergia-termelője Fotó: Bach Máté

A következő négy-öt évben a magyar villamosenergetikai rendszer kikerülhetetlen eleme marad a Mátrai Erőmű, szerepe az ellátásbiztonság terén a legfontosabb. Emellett a létesítmény évente közel harmincezer tonna válogatott hulladékot is eléget, ami nélkül minden magyar háztartásnál egy ötven kilogrammos szemétcsomaggal többet kellene kezelni – erről Oravecz Zsolt, a Mátrai Erőmű Zrt. vezérigazgatója beszélt a Heves Megyei Hírlapnak annak apropóján, hogy egy évvel ezelőtt vásárolta meg a társaságot és leányvállalatait az addig kisebbségi tulajdonos MVM.

Az erőmű új vezetősége ez idő alatt kidolgozta a létesítmény harminc évre szóló koncepcióját, amely megfelel a foglalkoztatás, a műszaki szempontok és a megvalósítás elvárásainak. A koncepción belül egy öt- plusz négyéves tervet is létrehoztak, megfeleltetve a nemzeti energia- és klímastratégiának. Oravecz Zsolt elmondta, hogy a társaság hatékonyabb üzemeltetése érdekében egyes tevékenységeket visszaszerveztek, illetve a meglévő értékláncra is építenek.

A már tavaly szeptemberre praktikus szerkezetűvé alakított társaságnál immár megvannak a működés és a modernizációs program pénzügyi feltételei.

A vezérigazgató felidézte a modernizáció négy plusz egy pillérét: az ötszáz megawattos gázturbinás egység megépítését, a hulladékművet, a nagy teljesítményű napelemparkokat, a szén-dioxid kezelését és a hidrogéngazdaság kiépítését. Az ötödik pillér a leányvállalatok versenypiacra vitele speciális tevékenységük fejlesztésével és tőkeinjekcióval. Ezeknek az új egységek, üzemek építésében is jelentős szerepük lesz.

A meddőhányók kiváló helyszínt biztosítanak a napelemparkoknak
Fotó: Mátrai Erőmű

Továbbképzés után vagy tudásuk alapján azonnal folytathatják munkájukat a dolgozók a modern üzemekben. A társaság 2025-ig fenntartja a lignitalapú villamosenergia-termelést, addig elő kell készíteni és meg kell építeni az új termelőegységeket. A jelenleg érvényes műszaki üzemi tervben 2029-ig számolnak a bányászat fenntartásával, 2025-től rekultiváció és tájrendezés a feladat, hogy a meddőhányók területén a napelemparkokat ki lehessen építeni.

A bánya helyszínén, Bükkábrányban is működik ipari park, ott is megtelepedhetnek iparvállalatok, több száz munkavállalónak adva állást, ha a bányászattal fel kell hagyni. A vezérigazgató jelezte: a lignitből vegyipari tevékenységgel számos, a jelen és a jövő keresett alapanyagát is gyártani lehet.

A vezérigazgató szerint tévhit, hogy az ipari parkban működő cégek kizárólag az erőműben keletkezett melléktermékek felhasználása miatt települtek oda.

Ez csak az egyik ok, de ezeknek a vállalatoknak például az általánosnál nagyságrendekkel nagyobb az áram és a nagynyomású gőz iránti igényük, és ezek az előnyök a széntüzelés leállítása után is megmaradnak az ipari parkban.