Több évtizedes előkészítés után, április 5-én átadták a kereskedelmi forgalomnak a Magyarország és a Szlovák Köztársaság villamosenergia-rendszereit összekötő új, négyszáz kV-os határkeresztező távvezetékeket. A megvalósításra vonatkozó tárgyalások több mint tíz éve indultak újra az észak-kelet magyarországi Sajóivánka–Rimaszombat (Rimavská Sobota) összeköttetést kibővítve két, négyszáz kV-os nyugat-magyarországi összeköttetés létrehozásával, Gönyű–Bős (Gabcikovo) és Gönyű–Nagygyőröd (Veľký Ďur) között.
A két ország egyazon projekt két elemeként kezelte a két észak–dél irányú távvezeték hálózatának összekötését, amelyek növelik az érintett térségek villamosenergia-ellátásbiztonságát.
Nemcsak a magyar és a szlovák, hanem az egész európai villamosenergia-rendszer üzembiztonságához és a villamosenergia-piacok integrációjához is nagymértékben hozzájárulnak.
A vezetékek szerepeltek az EU PCI, vagyis közösségi érdekű projekteket tartalmazó listáján, és a beruházások finanszírozása is részben közösségi forrásból történt.
A Gönyű és az országhatár közötti, 1750 méteres vezetékszakasz 4,2 milliárd, a Sajóivánka és az országhatár közötti, 23,2 kilométeres szakasz 8,8 milliárd forintba került, mindkét esetben szükség volt az adott alállomások fejlesztésére is. Az összekapcsolt európai villamosenergia-rendszerben – a piac-összekapcsolás, a megújuló energiaforrások rendszerbe integrálása és az elosztott villamosenergia-termelés következtében – az átviteli rendszerek közötti villamosenergia-forgalom növekszik, így az új határkeresztező vezetékek nagymértékben csökkentik majd a kritikus terheltség kockázatát Szlovákia és Magyarország közös határmetszékén.
Üzembe helyezésük sikerét a közép-európai régió összekapcsolt átviteli rendszerében ezen szűk keresztmetszet kezelését elősegítő megoldások több mint húsz éven át tartó kutatása és tervezése előzte meg, így a vezetékek átadása jelentős mérföldkőnek tekinthető nemcsak Szlovákia és Magyarország, hanem egész Európa számára.

Fotó: Mavir
– Az új szlovák–magyar összeköttetéseink Nyugat-Magyarországon Gönyűnél, a keleti határszélen pedig Sajóivánkánál nemcsak a magyarországi villamosenergia-rendszer egyensúlya szempontjából fontosak. A bővülő nemzetközi összeköttetések a legforgalmasabb észak–déli áramlási útvonalon biztosítják az egységes európai villamosenergia-rendszer egyensúlyát, másrészt hazánk számára az