Az Európai Parlament is döntött, 2027-től jöhet a ketrectilalom

Nagy többséggel megszavazta a ketreces állattartás európai uniós tilalmát az Európai Parlament. A képviselők által meghatározott céldátum 2027, ugyanakkor az EP-javaslat még nem jelent végleges uniós döntést. Az Európai Bizottságnak e hónap végéig kell kidolgoznia a ketreces állattartás kivezetéséről szóló irányelvjavaslatát.

Az Európai Parlament ugyanakkor állásfoglalásában kiemelte,

a gazdáknak támogatást kell kapniuk az átálláshoz, emellett a piacvédelmet is meg kell teremteni nekik.

Ez meglepő fordulat az Európai Parlamenttől, mivel

az új közös agrárpolitikáról szóló tárgyalások során az európai termelők aránytalan terheinek ellensúlyozására nem esett szó importkorlátozásról.

Az Európai Parlament ezúttal viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokat felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az ideérkező állati termékekre is azok a szabályok vonatkozzanak, mint az uniós gazdák által előállított élelmiszerekre.

Ebben az esetben például elvárás lenne, hogy az uniós ketrectilalom bevezetését követően ne érkezzen az EU-ba ketreces tyúktartásból származó tojás, főleg nem vámkedvezmények mellett.

Ehhez ugyanakkor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait is meg kell vizsgálni. Korábban Brüsszel többször is arra hivatkozott, a WTO szabályai nem teszik lehetővé, hogy az eddig megkötött szabadkereskedelmi megállapodásokra is kiterjedjen az uniós szigor, vagyis a mezőgazdasági termékek előállításának körülményei alapján nem lehet korlátozásokat bevezetni.

Zárt térben biztonságosabb, de kellemetlenebb a szárnyasok élete
Fotó: Éberling András

Az európai termelőket képviselő Copa-Cogeca közleményében üdvözölte azt a szándékot, hogy a jövőben az unióba érkező élelmiszerre is kötelező lenne alkalmazni a szigorú közösségi termelési és állatjóléti szabályokat. Ugyanakkor

marketingintézkedésnek nevezte a ketrectilalom szándékát.

Arra figyelmeztettek, hogy nem szabad az EU termelőinek kárára kettős mércét alkalmazni.

A gazdák készek többet tenni az állatjólét növelése érdekében, de nem a működésük árán.

Hozzátették: az uniós jogalkotás során figyelembe kell venni az eltérő ágazati érintettséget is.

Magyarországon a tojástermelésben meghatározó a ketreces állattartás. Ahogy korábban írtuk,

a magyar termelőknek óriási beruházást jelentene egy teljes technológiaváltás,

főleg annak fényében, hogy még egy évtized sem telt el a ketrecek cseréje óta, amit szintén az uniós szabályok miatt kellett végrehajtaniuk jelentős beruházási költségek árán.

A hazai szakmai szövetség emellett kampányában arra is ráirányította a figyelmet, hogy az állatjólét szempontjából a tojótyúkoknál nem feltétlenül a szabadtartás a kedvezőbb. Többek között azért sem, mert a ketreces tyúktartás segít elkerülni az olyan, egész állományra kiterjedő fertőzéseket, mint a vadmadarak terjesztette madárinfluenza, amely ­Európa több országában is tizedeli a baromfiállományt.

A hazai szakmai képviseletek emellett arra is figyelmeztetnek, a Covid–19-járvány jelentős kiesést okozott az ágazatnak,

a termelőkre háruló folyamatos nyomás pedig sokakat elgondolkoztat, feladják-e a tevékenységüket.

A ketreces állattartás megszüntetése érdekében az End the cage age (Állítsuk meg a ketreckorszakot!) nemzetközi mozgalom 1,4 millió uniós állampolgár aláírásának birtokában az európai polgári kezdeményezéssel, tehát az uniós polgárok szándékára hivatkozva kéri a ketreces tartás beszüntetését.

A mintegy százhetven, alig ismert NGO-val a háta mögött működő mozgalom ugyanakkor üzleti érdekeket is képviselhet, és jelentős uniós és tengerentúli támogatást élvez. A ketrecellenes mozgalom várhatóan eléri célját, mivel az uniós polgári kezdeményezésben eddig nem született hasonló döntés, így az uniós szerveknek a megítélésük miatt is engedniük kell a kezdeményezésnek.