Brüsszelnek üzenik a magyar gazdák, nem kérnek az agrárdiktátumból

Petíció aláírásával erősíthetik meg a magyar gazdák az őket képviselő tagállamok álláspontját az új uniós agrárpolitikáról. A tét óriási, mivel a hazai és európai baloldali parlamenti képviselők javaslata elképesztő terheket róna az unió termelőire. Az irreális javaslat miatt elszálló élelmiszerárakat pedig minden európai állampolgár megfizetné.

xxx Fotó: Mirkó István

Petíciót indított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz): az Európai Parlament elsősorban baloldali és liberális képviselőinek új ­uniós agrárpolitikára tett javaslatainak elutasításához várják a gazdák támogatását. A NAK és a Magosz emlékeztetett:

az Európai Parlament (EP) javaslatai jelentős versenyhátrányt okoznak az európai, így a magyar gazdáknak, közben előnyt adnak az Európai Unión kívülről származó, ellenőrizetlen élelmiszereknek.

Ezzel veszélyeztetik az európai polgárok egészségét, az intézkedések emellett jelentős élelmiszerár-emelkedést vonnának maguk után.

A hazai termelőket képviselő szervezetek ezért a petíciót aláíró gazdákkal felszólítják az Európai Parlamentet, hogy ne okozzanak versenyhátrányt az európai gazdáknak, ezzel tegyék lehetővé a magyar gazdák számára is, hogy továbbra is kiváló minőségű élelmiszerek előállításával járuljanak hozzá az európai és a magyar emberek egészséges életéhez.

Botrány a tárgyalásokon

A várt kompromisszum helyett kudarcba fulladt a botrányoktól sem mentes május végi, háromoldalú – agrárminiszterek tanácsa, Európai Bizottság, Európai Parlament – uniós csúcstalálkozó az új közös agrárpolitikáról.

Nagy István agrárminiszter lapunknak a csúcs után adott interjújában arról beszélt, a második tárgyalási nap éjszakáján az Európai Parlament új javaslattal állt elő, amely a korábbi, tagállamokkal megkötött részmegállapodásokat sem tartalmazta, ellenben olyan elemeket igen, amelyek Frans Timmermans bizottsági zöldalelnök túlzó és irreális elképzeléseit fogalmazták meg.

A magyar agrárminiszter kiemelte: példátlan, ami a tárgyalásokon történt, mivel pártállástól függetlenül mind a 27 ország agrárminisztere felháborodott azon, hogy az EP, hatáskörén túlterjeszkedve, a tagállamokra akarta erőltetni a gazdák érdekeivel ellentétes akaratát.

A tagállamok ezzel erőt demonstráltak. A napokban a termelőknek indított petíció célja pedig az, hogy a gazdák mellett kiálló tagállamokat erősítse.

Szándékos versenyhátrány

Az Európai Bizottság, így az EP javaslatai és az abban foglalt stratégiák irreá­lis elvárásokat támasztanak a gazdákkal szemben azért, hogy a szervezetek minél zöldebbnek tűnjenek, a klíma- és éghajlatvédelmi ambícióikkal nagyobb népszerűségre tegyenek szert.

A parlamenti javaslattal tovább csökkenne a hagyományos területalapú támogatások összege, vagyis felborulna a versenyképesség és a klímaváltozás kezelése közötti arány. Szintén vita tárgya az érzékeny ágazatok, például az állattartók vagy a zöldség-gyümölcs termesztők támogatása.

A tagállamok megtartanák a termeléshez kötött támogatások jelenlegi mértékét, míg az EP csökkentené azt. Szintén elutasítják a kistermelők nagyobb támogatását.

Ezzel szemben a nemzetek azt javasolják, hogy a kistermelők tíz hektár alatt arányaiban nagyobb támogatásban részesüljenek. A parlament azt is hangoztatja, hogy mindenkinek vállalásokat kell tennie, így csak az öt hektárnál kisebb területtel rendelkezők mentesülnének több új előírás alól.

Az európai, így a magyar gazdák versenyképességét kell megvédeni Brüsszel terveivel szemben
Fotó: Mirkó István

Az EP által erőltetett intézkedések bevezetése komoly versenyhátrányba hozná Európa termelőit. Ennek oka, hogy a globális viszonylatban legszigorúbb állatjóléti és növénytermesztésre vonatkozó előírásokat tovább szigorítaná, ellenben az uniós döntéshozók hallani sem akarnak arról, hogy ezeket a szigorú elvárásokat kiterjesszék az unió határain kívülre.

Ez tehát azt eredményezné, hogy a harmadik országokban az itteninél lényegesen olcsóbban előállított, kevésbé szigorú elvárásoknak megfelelő import teret nyerne az európai piacon.

A folyamat jelentős élelmiszerár-emelkedéshez vezetne, sok európai polgár pedig csak a szigor mellőzésével termelt importárut tudná megfizetni.

A NAK és a Magosz által indított petíció tehát nemcsak a gazdákat, hanem mindenkit érint.

Gazdaellenes magyar baloldal

A magyar baloldali képviselők is a gazdaellenes brüsszeli agrárdiktátum mellett állnak. Az Európai Parlament alelnöke, a Demokratikus Koalíció (DK) miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára egyszer sem szólalt fel a javaslat ellen, a magyar gazdák érdekében.

Sőt, ahogy arról lapunk is beszámolt,

a DK a programjában nyíltan vállalja, hogy Magyarországon teret kell nyerniük a nagy agrárvállalatoknak, és azonnal meg kell szüntetni a külföldiek termőföldvásárlási moratóriumát is.

A Gyurcsány-párt a programjában szó szerint hitet tesz a génmódosított növénytermesztés mellett, és úgy véli, az a jövő.

Érdekes, hogy noha a Jobbik korábban még az alaptörvényben rögzítette volna, hogy a magyar termőföldnek hazai tulajdonban kell maradnia, addig a párt tagjai egyre-másra állnak be azon baloldali politikusok mögé, akik ennek szöges ellentétét tervezik megvalósítani.

Az olcsón érkező import élelmiszer lenne megfizethető a legtöbb polgárnak, míg a biztonságos európai csak egy szűk, elit rétegnek
Fotó: Mediaworks

Nagy István agrárminiszter korábban arra figyelmeztetett: a baloldalnak a kormány iránt érzett gyűlölete mindent felülír. Leghőbb vágyuk, hogy elégedetlenség legyen, és a kormány akár már a választások előtt megbukjon.

Azzal ugyanakkor nem számolnak, hogy hatalomra kerülésük esetén rögtön szembesülnének a valósággal és a felelőtlen kampányígéreteik következményével. – Sem a gazdákat, sem a választókat nem lehet becsapni a hamis ígéretekkel – tette hozzá.