A konszenzusra törekvést figyelmen kívül hagyva, egy előre borítékolt eredményt és a korábbi években létrejött monopolhelyzetet tovább erősítő döntést hozott a norvég kormány, amelyet Magyarország nem tudott támogatni. A norvég fél gyakorlata szembement a Norvég Civil Alapkezelő kiválasztására saját maguk által is aláírt együttműködési megállapodással, amely méltatlan a magyar civil társadalomra nézve, az eredmény pedig ellentétben áll a magyar állampolgárok érdekeivel – közölte lapunkkal a Miniszterelnökség annak kapcsán, hogy a hazai sajtóban több helyen megjelent: a magyar kormány nem tudta eldönteni, melyik szervezet oszthatja szét a Norvég Alap támogatásait, így az ország 214,6 millió eurótól, azaz nagyjából 77 milliárd forinttól eshet el.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A norvég külügyminiszter közleménye is megerősítette, hogy az új Civil Alapkezelő kiválasztásában szembementek a magyar kormány, az EGT és a Norvég Alapot biztosító donorországok között 2020. december 21-én aláírt megállapodással.
Ugyanis a megállapodás értelmében az alapkezelőt nyílt pályázat útján és a felek közös konszenzusa alapján kellene kiválasztani, nem pedig egyenes úton az általuk legjobban értékelt szervezetet jelölnék ki előre borítékolt eredménnyel – hangsúlyozta a Miniszterelnökség.
Elmondták: a Civil Alapkezelő kiválasztására meghirdetett nyílt pályázat két fordulóban zajlott annak érdekében, hogy a pályázóknak lehetőségük nyíljon a minél színvonalasabb pályázati anyag benyújtásához. Ennek eredményeként a nemzetközi gyakorlatnál jelentősen nagyobb számú, hét civil konzorcium pályázatát minősítette a norvég fél alkalmasnak. A kormány hat konzorcium elfogadására is nyitott volt, ezek elfogadására javaslatot is tett, míg Norvégia csak egyet tartott elfogadhatónak. A norvég fél nemet mondott olyan nagy múltú, jelentős hazai és nemzetközi tapasztalatú, erős és független szervezetekre, mint például a Magyar Vöröskereszt vagy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat.
A korábbi két ciklusban egyoldalú norvég döntéssel az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciumot jelölték ki alapkezelőnek, amelynek az elmúlt években többször is megkérdőjeleződött a politikai függetlensége, ráadásul olyan monopolhelyzetbe került, amelynek erősítése a hazai civil társadalmi érdekekkel szemben áll. A magyar kormány elkötelezett a civil társadalom fejlesztésében, célja növelni a civil társadalom kapacitását, támogatni a kulcsfontosságú új szereplőket, ezért ennek a monopolhelyzetnek erősítését nem támogatta – idézi fel a Miniszterelnökség.
