A második negyedévben a gazdaság visszatért a járvány előtti teljesítményhez – hangsúlyozta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó a csaknem 18 százalékos GDP-növekedést jelző statisztikai adatokra reagálva a Kossuth rádió műsorában. Kiemelte: Magyarország mellett csak Svédországban, Lengyelországban és Romániában állt helyre a gazdaság teljesítménye, így ebben Európa éllovasai között van az ország.
Nagy Márton szerint a gyors regenerálódási képesség a gazdasági szerkezetre vezethető vissza. Azok a gyárak, amelyek tavaly a második negyedévben leálltak, idén teljes erővel termeltek, kinyitottak a vendéglátóhelyek, sokan jártak étterembe, erős visszapattanás volt a fogyasztásban, emellett az építőipar, a kiskereskedelem és a szolgáltatóipar is erős volt. A munkanélküliségi ráta a járvány idején alig emelkedett és újra alacsony szinten van, a foglalkoztatás mértéke magasabb, mint a válság előtt, a bérek növekednek, tehát a vállalkozások kevésbé sérültek, egészséges vállalkozói szektor segít a helyreállásában.
A miniszterelnöki főtanácsadó azzal számol, hogy a növekedés mértéke éves szinten hét százalék körül lesz idén.
Nagy biztonsággal mondható tehát, hogy megvalósulhat a korábban bejelentett szja-visszatérítés, amelyet a kormány 5,5 százalékos GDP-bővüléshez kötött. Az intézkedés operatív részletein már dolgozik a stáb.
A kedvező növekedési adatok számos területre kihatnak: 3,5 százalékos küszöb fölötti növekedés esetén minden egy százalékpont húszezer forintos nyugdíjprémiumot hoz a nyugdíjasoknak. Legfeljebb nyolcvanezer forintos kiegészítéshez juthatnak az idősek, aminek a feltétele a 7,5 százalékos GDP-bővülés. Nagy Márton a kockázatokról elmondta,
gazdaságilag kisebb lehet a hatása egy újabb járványhullámnak. Ha lesznek is korlátozások, azok kisebb mértékűek lehetnek, mint az első három hullám idején.
A járvány okozta kockázatok helyreállása utáni időben a digitalizáció, a klímaváltozás és a zöld átállás lesz a legfontosabb, valamint a tudás-oktatás kérdésköre. Nagy Márton hozzátette: ezeken a területeken a kormány komoly lépéseket tesz, az uniós pályázatok kiírásánál például az egyik legfontosabb szempont a digitalizáció volt.
Borítókép: Havran Zoltán
