Szinte naponta jelennek meg olyan makrogazdasági adatok, amelyek ékesen bizonyítják, hogy az ország maga mögött hagyta a koronavírus-járvány miatt kialakult válságot. A vírus miatt kényszerűen elrendelt korlátozások megnehezítették a családok és a vállalkozások életét, de a megszorítások ezúttal is elmaradtak, ahogy 2010 óta szinte ezt a szót is elfelejthettük.
Korábban nem volt arra példa, hogy egy komoly gazdasági válságot követően ne megszorítások következtek volna – írta közleményében még a nyáron a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Valóban, ha visszatekintünk a balliberális kormányzás időszakára, akkor bizony nem egy alkalommal sarcolták meg a lakosságot és a cégeket.
A 2002-es kormányváltás után – az ígéretek ellenére – az MSZP–SZDSZ-kabinet kivéreztette a Fidesz sikeres és rendkívül népszerű otthonteremtési programját. Majd Gyurcsány Ferenc megpuccsolta Medgyessy Pétert, és átvette a hatalmat. A felelőtlen kormányzás pénzügyi válságot okozott, majd 2006 nyarán – a választások után – megérkeztek a megszorítások. Ezek jelentős része a családok életét hozta nehéz helyzetbe. Így például „zsebbe vágó” volt, hogy átlagosan harminc százalékkal emelték a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia árát. A hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeket négy százalék szolidaritási különadó fizetésére kötelezték, de emelték a forgalmi adót is. Ekkor írta azt a Frankfurter Allgemeine Zeitung, hogy a második Gyurcsány-kormány eskütétele óta nem múlik el nap, hogy a tízmillió magyar ne szembesülne valami rossz hírrel, amit aztán a pénztárcájukon is megéreznek.
A kíméletlen intézkedések ellenére nem állt talpra az ország, mert a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság rettentő gyenge állapotban érte hazánkat. Ezért kellett felvenni egy gigahitelt a Nemzetközi Valutaalaptól és a Világbanktól, majd a Bajnai-kormány újabb megszorításokat vezetett be. Ekkor szüntették meg a közszférában a 13. havi illetményt, ahogy a 13. havi nyugdíjat is. Csökkent a táppénz, a gyes és a gyed igénybevételének az ideje is. Megszűnt az addigi lakástámogatási rendszer, ahogy fokozatosan kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt is.
Az Orbán-kormány 2010 után teljesen más irányú politikába kezdett, amely kiemelten támogatja a családokat. Óriási segítség volt például a rezsicsökkentés, amely akkor nagyon bátor lépés volt. Az intézkedésnek köszönhetően mérséklődött az áram, a földgáz, a távhő és a víziközmű-szolgáltatások lakossági ára is, összességében 25 százalékkal. Drágulás azóta sem volt, európai összehasonlításban a magyar fogyasztók ma is az egyik legkedvezőbb árat fizetik az energiáért. A 15 százalékos személyi jövedelemadó szintén hozzájárult ahhoz, hogy több pénz maradjon a háztartásoknál. A családi adókedvezmények, az otthonteremtéshez és a felújításhoz adott vissza nem térítendő milliók a babaváró támogatással kiegészítve egyaránt segítik az építőipart és a gyermekvállalást. A nagycsaládosok állami hozzájárulással vehetnek hétüléses autót, ami szintén példa nélküli lépésnek számít. A nők negyven év munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba, míg a négy- vagy többgyermekes édesanyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ezzel a könnyítéssel élhetnek jövő évtől a 25 év alatti munkavállalók is. Szintén példa nélküli az a kormánydöntés, amely a 2022-es év elején visszaadja a gyermeket nevelő családoknak az ebben az évben befizetett személyi jövedelemadóját. Megkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése, amely mellett a kiemelkedő gazdasági növekedés évek óta lehetővé teszi a nyugdíjprémium kifizetését is. Szintén nagy segítség volt a családoknak a devizahitelek forintosítása, amely kiszámíthatóvá tette a havi törlesztőrészleteket.
Egy esetleges kormányváltás 2022-ben alapjaiban rengetné meg a jelenlegi családtámogatási rendszert. Visszatérne a 2010 előtti, megszorításokról megszorításokra bukdácsoló gazdaságpolitika, amelynek erős jeleit már jól látni a balliberális vezetésű önkormányzatoknál.
Borítókép: Bach Máté
