Gyorsult az infláció októberben

Egy év alatt 6,5 százalékkal emelkedtek az árak, a legfontosabb tényező az üzemanyagok, a szeszesitalok és a dohányáruk drágulása volt.

Töltõpisztolyok a Mol gyáli töltõállomásán 2020. január 1-jén. A kormány döntése értelmében január 1-jétõl emelkedik a biológiai eredetû összetevõk bekeverendõ aránya az üzemanyagokban, az intézkedéssel Magyarország is csatlakozik a környezetbarát E10-es üzemanyagot használó államokhoz. A régi típusú autót használóknak célszerû ellenõrizni, hogy lehet-e kocsijukba az új üzemanyagból tankolni. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az idén októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. 

Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentősen. 

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,1 százalékkal nőttek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az idén január–októberben, az előző év azonos időszakához képest, a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,6 százalékkal, a nyugdíjas háztartások körében 4,2 százalékkal emelkedtek. A maginfláció az előző hónaphoz képest 0,9 százalék, tavaly októberhez viszonyítva 4,7 százalék volt.

Nagy-Britanniában hiány alakult ki, hazánkban az 500 forint feletti literenkénti árakkal kell megbarátkozni Fotó: MTI/AP/Jon Super

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezető elemzője szerint az infláció a várakozásoknál is jobban gyorsult októberben, amelyben több termékcsoportnak is szerepe volt. Az üzemanyagárak dinamikus emelkedése felfelé húzta az inflációt, azonban ez várható volt a világpiaci olajárak alakulása alapján. 

Meglepetést talán az élelmiszerek és a szolgáltatások vártnál jobban gyorsuló áremelkedése okozott, illetve közvetve több termék esetében megjelenhetett az árakban az európai szintű energiahiány okozta energiaár emelkedés is. 

Bár ez közvetlenül a befagyasztott energiaárak miatt nem érinti a fogyasztókat, de közvetve – a vállalatok költségnövekedésén keresztül – igen. Szintén felfelé húzta az inflációt azon termékek drágulása, amelyekből hiány van (lakásjavító és -karbantartó termékek), valamint a járvány miatt korábban korlátozásokat elszenvedő ágazatok áremelései (például éttermi étkezés). A magyar infláció növekedése beleillik az uniós trendbe, így annak mérséklődéséhez bár szükséges a monetáris politika szigorítása, de az önmagában nem elégséges. Az infláció lassulásához szükség van a makroszintű kereslet visszafogására, az ellátási láncok helyreállására, illetve az energiaárak normalizálódására is. Ugyanakkor néhány tényező (dohánytermékek jövedéki adóemelése, bázishatások) kifutása jövőre már az infláció némi lassulását eredményezhetik. A mai adat, a régiós jegybankok vártnál gyorsabb kamatemeléseivel együtt, az MNB-t már a novemberi ülésén a korábban bejelentettnél nagyobb szigorításra kényszerítheti.

Borítókép: Töltőpisztolyok egy benzinkúton (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)