Századvég: Brüsszel rosszul kezeli az energiaválságot

A brüsszeli energiapolitika erőltetett zöld átalakítása vezetett a jelenlegi áremelkedéshez és ellátási gondokhoz, vélekedett a Századvég szakértője.

2021. 11. 02. 11:15
Szolnok, 2009. május 28. A Szolnoki Műszaki Szakközép és Szakiskola Baross Gábor Gépipari, Közlekedési tagintézményében pályázaton nyert pénzből napelemeket építenek a tanműhely tetejére. Az iskola tanulói készítették el az állványzatot, amelyen 30 darab panelt rögzítenek fel a 11.osztályos karosszérialakatos tanulók. Az elsődleges számítások szerint havonta 500 kW elektromos energiát állítanak így elő. MTI Fotó: Mészáros János Fotó: Mészáros János Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Brüsszel Fit for 55 elnevezésű csomagja jelentős többletkiadást róna a magyar háztartásokra – nyilatkozta Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetika üzletágának vezetője a Híradó.hu-nak. 

A legvitatottabb intézkedés a kvótakereskedelmi rendszer kiterjesztése a háztartások fűtési és közlekedési kibocsátásaira.

Brüsszel ezzel egy új szén-dioxid-piacot hozna létre, ahol a szolgáltatóknak a lakossági ügyfeleik kibocsátásai után kvótákat kellene vásárolniuk, majd ennek a költségét átháríthatnák a háztartásokra. Lakossági szinten tehát a javaslat egy új, központi környezeti adónak tekinthető.

Az EU erőltetett ütemben állítaná át az energiaszektort a megújuló forrásokra Fotó: MTI/Komka Péter

Azt, hogy az új rendszer egy-egy családnak mekkora többletterhet jelentene, nem lehet pontosan megmondani. Egyrészt, mert a bizottság nem készítette el a javaslatcsomaghoz szükséges, kellő mélységű megvalósíthatósági tanulmányokat, másrészt pedig, mert egy új piacról van szó, amiről még nincsenek tapasztalatok. Ha a jelenleg is működő vállalati kvótapiac árainak várható alakulásából indulunk ki, 

az új intézkedés egy átlagos magyar családnak havi 10–20 ezer forint többletköltséget jelentene – mondta a szakértő a Híradó.hu-nak.

Az elmúlt hetekben az Európai Bizottság vezetői minden lehetséges fórumon elmondták, hogy az energiaválság külső tényezők következménye, és ahhoz a közösség szakpolitikájának semmi köze. Abban természetesen igaza van a bizottságnak, hogy a válság közvetlen kiváló okaiért – az energiaigény hirtelen növekedéséért és az időjárási körülményekért – nem a szakpolitika a felelős, mondta Hortay Olivér. Azért viszont, hogy a kedvezőtlen külső körülmények elemi erővel söpörtek végig az európai gazdaságon, számos tagállamban válságot okoztak, és a közösségnek alig maradtak eszközei, amivel enyhíthetné a károkat, a felelősség elsősorban a brüsszeli szakpolitikát terheli.

Az elmúlt tíz évben a bizottsági iránymutatások és szabályozások szisztematikusan leépítették Európa hagyományos energiahordozókra alapozó kitermelési és átalakítási kapacitásait,

akadályozták a stabilitást biztosító hosszútávú szerződések megkötését, továbbá arra kényszerítették a tagországokat, hogy vezessék ki azokat az állami védőhálókat, amelyek egy ilyen nehéz helyzetben segítséget nyújthatnának – emlékeztetett a Századvég Gazdaságkutató energetika üzletágának vezetője. A közösség magas függését és azonnali piaci hatásoknak való kitettségét jól mutatja, hogy amikor Vlagyimir Putyin a minap arra utasította a Gazpromot, hogy az orosz igények fedezését követően fokozza az európai exportot, a mértékadónak számító holland tőzsdén szinte azonnal húsz százalékot meghaladó ármozgás volt tapasztalható.

Borítókép: MTI/Mészáros János

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.