Az infláció makacsabb lesz, mint a jegybankok általában várják, és több olyan tényező is van, melyek hatására nem fog visszaesni a világjárvány előtti szintre, még akkor sem, ha a járvány már nem okoz több fennakadást – vélik a Fidelity International elemzői. E tényezők közül a legalacsonyabban fizetett szakmákban várható jövedelemnövekedést, az USA lakhatási költségeinek emelkedését, az inflációs várakozások megugrását és a klímaváltozáshoz kapcsolódó szabályozókat érdemes kiemelni.
A jegybankok már kezdik szemben találni magukat a 22-es csapdájához hasonló kérdésekkel, melyek lényege, hogy a növekedést támogassák-e, vagy az előirányzottnál magasabb infláció megfékezésére helyezzék-e a hangsúlyt. A hibahatár nagyon szűk, ami megnöveli a döntéshozatali folyamatok kockázatait.
A két óriás jegybank, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank nagy nyomás alatt áll, hogy a reálhozamokat a negatív tartományban tartsák, könnyítve a rendkívül magas adósságterhek finanszírozását, így viszont az infláció kordában tartása során is korlátozott lesz a mozgásterük.
Az USA-ban és Európában 2022-ben, a járványhoz kapcsolódó intézkedések visszavonásával megszűnnek a rendkívüli költségvetési kiadások, a költségvetési hiányok azonban még nem térnek rögtön vissza a járvány előtti szintre, így egyes esetekben még nőhetnek is az adósságok. Az általános adósságcsökkenés még biztosan nem kezdődik el, ezért a monetáris támogatásra szükség lesz.
Az alacsony karbonkibocsátású gazdaságra való áttérés gigászi feladat, ezért előfordul, hogy bizonyos fontos termékek esetében a kereslet meghaladja a kínálatot. A jelenlegi energiaválság jól mutatja, hogy ennek milyen áttételes hatásai lehetnek a régi és az új gazdaság által előállított termékek árára, főleg, amikor a raktárkészletek kezdenek kimerülni.
Eközben Kínának meg kell hoznia a maga létfontosságú gazdasági és pénzügyi döntéseit, miután kezd testet ölteni az új növekedési modellje. A kínai kormány a gazdaság több területét, főleg az ingatlanszektort érintő reformokkal elszántan hozzálátott az egyenlőtlenségek felszámolásához. Jövőre az érintett területek (egészségügy, oktatás, ingatlanpiac) mindegyike hasonló dilemmákkal fog szembesülni, ahogy előtűnnek a drámai szabályozói változások makrogazdasági költségei.
Borítókép: Az Európai Központi Bank székháza Frankfurtban. (Fotó: Ralph Orlowski)