időjárás -5°C Ágnes 2022. January 21.
logo

Novemberben 7,4 százalékos drágulást mért a statisztikai hivatal

Jámbor Gyula
2021.12.08. 09:16 2021.12.08. 09:45
Novemberben 7,4 százalékos drágulást mért a statisztikai hivatal

Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A novemberi maginfláció 5,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb az előző havinál.

Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 37,7, illetve 16,8 százalékkal. Az előző hónaphoz, képest a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal nőttek az októberi 1,1 százalékos emelkedés után.    

Egy év alatt az élelmiszerek ára hat, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a baromfihúsé kilenc százalékkal nőtt.  A tartós fogyasztási cikkekért 6,6 százalékkal, a szolgáltatásokért 4,6 százalékkal kellett többet fizetni. Egy hónap alatt, októberhez viszonyítva az élelmiszerek 0,8, ezen belül a liszt 7,4, a péksütemények 4,3, százalékkal lettek drágábbak. A ruházkodási cikkek ára 1,2, a járműüzemanyagoké két százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,2 százalékkal drágultak.

 Az év első 11 hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,9, a nyugdíjas háztartások körében 4,4 százalékkal emelkedtek.

A Századvég elemzője, Regős Gábor szerint novemberben a várakozásoknak megfelelően tovább gyorsult az infláció és a havi drágulás is jelentős mértékű volt. A magas inflációban továbbra is érdemi szerepe van a dráguló üzemanyagoknak, ez az inflációból több mint 2 százalékpontot magyaráz. Az ársapka bevezetése a novemberi adatokat még nem befolyásolta, az majd csak decemberben jelenik meg, így akkor már valamelyest fékezheti az inflációt. Kedvezőtlen hír, hogy dinamikusabbá vált novemberben az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek és a szolgáltatások drágulása is. Ezt részben az inflációs várakozások erősödése, részben a növekvő energiaárak magyarázzák, melyek a világpiaci energiaárak növekedéséből fakadnak. Ez a háztartásokat közvetlenül nem érinti, tekintettel a hatósági árra, közvetetten, a vállalati szektor révén, azonban van hatása az inflációra. A tartós fogyasztási cikkek gyorsuló árnövekedésében szerepet játszhattak a gyártási nehézségek, az alapanyagok hiánya. A dohánytermékek növekvő árát továbbra is a jövedéki adó emelése magyarázza. Az infláció emelkedésében tehát több, Magyarországtól független ok is szerepet játszik, ám azt felfelé húzzák belföldi okok is, mint például a magas kereslet és a gyenge forintárfolyam. A mai inflációs adat a várakozásoktól érdemben nem tér el, így bár a monetáris politika várhatóan tovább szigorodik, de a korábbinál nem gyorsabb ütemben. Decemberben a pénzromlás gyorsulása már remélhetőleg megáll, esetleg némileg csökken is az inflációs mutató értéke. Jövőre az infláció 5 százalék körül alakulhat, melyben nagy szerepe lesz a már megtörtént áremelések áthúzódó hatásának. Több tényező, például a jövedékiadó-emelés, ugyanakkor már a bázisba kerül, így azoknak nem lesz inflációgeneráló hatása. Kérdés, hogy az év elején a vállalkozások mekkora mértékű áremelésről döntenek, illetve kockázatot jelent az ellátási láncok tartós sérülése és a magas energiaárak tartóssá válása is.

 

 

Borítókép: Az üzemanyagok ára húzza magával az inflációt (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)