Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed hosszú ideig nem tekintette komoly veszélynek az inflációt: abból indultak ki, hogy átmeneti jelenségről van szó, ami a járványt követő gazdasági nyitás természetes velejárója. Az adatok azonban az infláció további emelkedését mutatták, ráadásul a 2020-ban még magas munkanélküliség igen gyorsan csökkent, a múlt év végére pedig már
olyan alacsony lett, ami gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságot jelenti, sőt, munkaerőhiány is kialakult.
A két jelenség együtt könnyen vezethet az infláció növekedéséhez, hisz kialakulhat az ár-bér spirál, amikor az infláció hajtja a béremelési igényeket, a magas bérek által megjelenő magas kereslet pedig könnyen további áremeléseket okoz. Ráadásul ez a helyzet úgy állt elő, hogy a Fed még teljes válságkezelő üzemmódban volt, azaz a lehető legkisebb, még pozitív alapkamat mellett nagy volumenű eszközvásárlási program zajlott, melynek során havi 80 milliárd dollárért államkötvényeket, 40 milliárdért jelzálogpapírokat vett a jegybank.
Az eszközvásárlási program leépítését még a tavalyi év utolsó hónapjaiban megkezdték, majd felgyorsították, márciusban fog véget érni. Ez volt a feltétele annak, hogy a kamatemelési ciklust megkezdjék, ugyanakkor felmerült, hogy a kamatemeléssel párhuzamosan megkezdhetik az eszközvásárlási programok során megvett összesen 9000 milliárd dollár értékű eszköz fokozatos visszabocsátását a piacra, ezzel csökkentve az ott lévő pénzmennyiséget. Az állampapírok esetében ez a tervek szerint úgy történne, hogy a lejáró kötvények egy része helyett nem vesznek újakat, így az azokért járó pénzt a kincstár átutalja a jegybanknak, amely a pénz így visszavonja.
A jelzálogpapírokat ugyanakkor el fogják adni a piacon, mivel a cél az, hogy a Fed portfóliója csak állampapírokat tartalmazzon. Hogy mindez milyen ütemben történjen, arról egyelőre nem volt szó, de arra utaltak, hogy rugalmas lehet a folyamat, ezzel vélhetően el akarják kerülni a 2018-as helyzetet, amikor az előző ilyen program során a tőzsdei árfolyamok zuhanásba váltottak, és ettől megrémülve a Fed leállította a programot. Most azért is szükséges lehet, hogy ezt az eszközt rugalmasabban kezeljék, mert a kamatemelés lényegében nulláról indul, de nem akarják a szokásos ütemnél sokkal gyorsabban emelni. Így a várakozások szerint idén a kamatszint 1,75 vagy 2 százalékig nőne, ami önmagában
kevés lenne a kétszázalékos jegybanki céltól igencsak elrugaszkodott, negyven éve nem látott mértékű infláció letörésére.
A jegyzőkönyvben összesen 73-szor jelenik meg az infláció kifejezés, miután a résztvevők hangot adtak aggodalmuknak, hogy a folyamat sokkal erősebb és tartósabb, mint korábban várták.
Borítókép: Jerome Powell, a Fed elnöke (Fotó: Alex Wong)
