Jövő héten szombaton, február 12-én tartja évértékelő beszédét Orbán Viktor. Az idei lesz a 23. alkalom, amikor összegzést ad az ország helyzetéről és a feladatokról. Válság után vagyunk, a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági téren is feladta a leckét a döntéshozóknak. Ezzel együtt van mit felmutatnia a kormánynak, hiszen a gazdaság viszonylag rövid idő alatt újraindult. Hamarosan kiderül, hogy milyen mértékű volt a 2021-es növekedés, amely minden bizonnyal megközelítette a hét százalékot. Ez a teljesítmény adott lehetőséget arra, hogy elérhetővé váljék több juttatás és kedvezmény. Így a többi között a gyermeket nevelő családok ebben a hónapban kapják vissza a 2021-ben befizetett jövedelemadójukat az átlagbér adószintjéig. Szintén most érkezik az első teljes 13. havi nyugdíj, a rendes nyugdíjjal együtt. Ez év januárjától a 25 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, az érintettek ezekben a napokban kapják meg először az adómentes fizetést. Ez átlagosan havi negyvenezer forintos pluszt jelent. Mindezek mellett most fizetik ki az emelt minimálbért, amely már magasabb, mint az átlagbér volt a balliberális kormányzás idején.
A lakosságot továbbra is védi az energiaárak emelkedésétől a rezsicsökkentés politikája, de hatályban vannak az üzemanyagárakat, valamint több alapvető élelmiszer árát rögzítő intézkedések is. Mintegy félmillió adósnak ad segítséget a kamatstop, míg a rászorulók továbbra is élhetnek a hitelmoratóriummal.
Kedvező gazdasági kilátásokkal futhatnak neki az áprilisi országgyűlési választásnak a kormánypártok. Érdemes visszapillantani 2010-re, amikor Orbán Viktor szintén néhány hónappal a választás előtt tartott évértékelőt. Akkor azonban a Fidesz ellenzékben volt, mert még a Bajnai-kormány volt hatalmon. Az ország akkor is válság után volt, ám a lakosság nemhogy olyan juttatásokban nem részesült, mint amelyeket fent ismertettünk, hanem a balliberális kabinet megszorításaitól fuldoklott.
Olyan rossz volt a helyzet 2010 februárjában, hogy akkor tizenhat éve nem látott rekordmagasságba emelkedett a munkanélküliség. Magyarországon 2009. december–2010. február időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3,726 millió, a munkanélkülieké 479 ezer fő volt, ami 11,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett.
– Ilyen mélyről jövő igény a változtatásra Magyarországon, mint most, talán egyszer volt, húsz éve, de akkor büszkék voltak a magyarok, ma viszont gyengének látják az országot, aminek egyértelműen a gyenge kormányzás az oka – mondta 2010. február 5-én Orbán Viktor az akkori országértékelő beszédében.
A Fidesz elnöke úgy fogalmazott, hogy „megrendítően sok és nehéz feladat áll az ország előtt, mert nagyon sok, szinte alig felmérhető kárt okozott nekünk az a korszak, amelyet Gyurcsány-korszaknak nevezünk”.
Kijelentette: a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend értékét kell megtenni a kormányzati munka alapjául. – Magyarországot újjá kell építeni, és ezt a gazdaság talpra állításával kell kezdeni – mondta. Orbán Viktor akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a balliberális kormányok mindent a pénztőkének adtak, és a vállalkozókkal szemben elsőbbséget biztosítottak a spekulánsoknak. – A következő kormánynak vállalnia kell a piaccal szembeni felelősséget, hogy a teljesítmény, és ne a spekulánsok uralkodjanak továbbra is – hangoztatta.
– A válság kezelésének egyetlen hatásos módja a gazdasági növekedés beindítása, szinte minden áron. Tíz év alatt egymillió munkahelyet kell létrehozni, meg kell védeni a magyar termékeket, a magyar földet, a magyar vízkészletet – emelte ki Orbán Viktor 2010-ben, aki miután miniszterelnöki pozícióba került, kormányaival az elmúlt tizenkét évben mindezt meg is valósította.
Borítókép: csúcson a beruházások. A gödi Samsung-gyár összesen 4300 embernek ad majd munkát (Fotó: MTI/Mónus Márton)
