Az üzemanyagárstop amellett, hogy november közepe óta gátolja a normál dízel és a 95-ös benzin árának emelkedését a töltőállomásokon, nemkívánatos hatással is járt. Beindította az üzemanyag-turizmust, a fuvarozók tankolási stratégiájában pedig előtérbe helyezte az olcsó magyar gázolaj vásárlását. A Mol kútjain ezért háromszorosára nőtt a kereslet, amit ugyan kapacitással bírna, de az utánpótlás logisztikáját nem erre találták ki.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Míg világszerte és Európában is megállás nélkül emelkednek az üzemanyagárak, addig a magyarországi kutakon tavaly november 15. óta mozdulatlanok a 95-ös benzin és a normál gázolaj tarifái. Ezt az a kormányrendelet biztosítja, amely alapján ezen üzemanyagfajták literjéért nem kérhetnek többet a kutakon bruttó 480 forintnál.
A kormány ezzel a lépéssel megelőzte, hogy a magyarországi benzin- és dízelárakban is érvényesülhessenek azok a világpiaci folyamatok, amelyek más államokban brutális drágulást eredményeztek.
Azonban a benzinársapka nemkívánatos folyamatokat is elindított: vonzotta a visszaélésszerű vásárlásokat és a felhalmozásokat, illetve a határmenti településekről a benzinturistákat.
Van elég üzemanyag, de csak rendeltetésszerű használathoz
Autóbuszok, kamionok álltak sorban az elmúlt napokban, hetekben a személyautók igényeire optimalizált benzinkutakon, főként a kelet-nyugati irányú tranzitútvonalak mentén. Könnyen belátható, hogy néhány ilyen jármű nyolcszáz, de akár ezerötszáz literes tankjának feltöltése után a kúton már nemigen marad üzemanyag a személyautóknak. Vagyis az, hogy néhány töltőállomás időnként kénytelen volt bezárni, mert kifogyott az üzemanyagból, nem általános ellátási problémára, hanem a normálistól jelentősen eltérő, új, visszaélésszerű tankolási szokásokra vezethető vissza – erről Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója beszélt a csütörtök esti Kormányinfón.
Kifejtette: a megnövekedett forgalomnak körülbelül hetven százalékát azok teszik ki, akik a Moltól hagyományosan nagykereskedelmi áron veszik az üzemanyagot: ilyenek a busz- és kamiontársaságok. Körülbelül húsz százalékot jelent az üzemanyag-turizmus, ami annyit tesz, hogy a szomszédos országok határmenti autósai inkább kis kerülőt tesznek egy magyarországi kúthoz, hiszen még így is jobban járnak az olcsó üzemanyaggal, mintha otthon tankolnának. A többletterhelés tíz százaléka tudható be a pánikvásárlásnak, amely jelen helyzetben indokolatlan, hiszen az országos ellátást semmi sem zavarja. Ennek hátteréről is beszámolt Hernádi Zsolt.
Érkezik az orosz olaj, de vészterv is van
A Mol finomítói zavartalanul működnek, a százhalombattai teljes kapacitással, a betáplálás pedig zavartalan: a Barátság kőolajvezeték Ukrajnán keresztül folyamatosan szállítja az orosz kőolajat, de ha itt bármilyen fennakadás adódna, az Adria-vezeték is készen áll a szállításra. A Molnak elegendő készlete és finomítói kapacitása áll rendelkezésre ahhoz, hogy a teljes magyarországi üzemanyag-fogyasztást fedezze.
De ha minden rendben, akkor miért alakult ki mégis olyan helyzet, ami miatt a kormány most friss rendeletben szigorította az árstop hatálya alá tartozó üzemanyagok tankolását? A válasz a megnövekedett kereslet mellett az ország üzemanyag-logisztikai felépítésében található meg. Mindkét tényezőről részletes információkat osztott meg a Mol vezetője.
Háromszoros a benzinkutak leterheltsége
Egy átlagos napon a Mol ötmillió liter üzemanyagot értékesít a benzinkutakon és további nyolcmillió litert ad el a nagykereskedelemben. Ennek egy részét a viszonteladó kútüzemeltetők vásárolják meg, másik részét pedig a közúti fuvarozócégek, buszflották üzemeltetői. További ötmillió litert exportra értékesít a Mol. Mindez összesen mintegy 18 millió litert jelent, míg a társaság százhalombattai finomítója egy átlagos napon 18,5 millió liter üzemanyagot állít elő, dízelt és benzint vegyesen. Ha ezt összevetjük a társaság március 10-i töltőállomás-forgalmával, ami a fent említett három tényező miatt a szokásos háromszorosára bővült, csaknem 15 millió liter volt, máris kitűnik a probléma.
– Ezt nem lehet már a hagyományos eszközökkel kezelni, nem azért, mert nincs elég üzemanyag, hanem azért, mert a logisztikánk nem erre készült fel – szögezte le Hernádi. Hozzátette, hogy a töltőállomásokat ellátó Moltrans Kft. és az alávállalkozóik a nap 24 órájában dolgoznak az utánpótláson, 280 sofőr és 127 tartályautó járja folyamatosan az utakat, de a magyarországi üzemanyag-logisztikát nem erre fejlesztették ki. Mindezek miatt vált szükségessé az elnök-vezérigazgató szerint, hogy visszatereljék a fogyasztókat azokhoz a telephelyekhez, amelyeknél korábban tankoltak, a lépés nélkül nem lehetett volna kezelni a helyzetet a hagyományos piaci eszközökkel. A Mol hazai stratégiai készletei kilencven napra elegendők, de a társaság jelentősen visszafogta az exporttevékenységét.
Tudni érdemes még, hogy ha valaki egy Mol-benzinkút előtt bójákat lát, az csupán annyit jelent, hogy éppen zajlik a technikai átállás.
Borítókép: Nem a tranzitforgalomnak találták ki a magyarországi üzemanyagárstopot (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.