Vége a visszaélésszerű tankolásnak

Az üzemanyagárstop amellett, hogy november közepe óta gátolja a normál dízel és a 95-ös benzin árának emelkedését a töltőállomásokon, nemkívánatos hatással is járt. Beindította az üzemanyag-turizmust, a fuvarozók tankolási stratégiájában pedig előtérbe helyezte az olcsó magyar gázolaj vásárlását. A Mol kútjain ezért háromszorosára nőtt a kereslet, amit ugyan kapacitással bírna, de az utánpótlás logisztikáját nem erre találták ki.

Fotó: Kurucz Árpád Forrás: Magyar Nemzet

Kifejtette: a megnövekedett forgalomnak körülbelül hetven százalékát azok teszik ki, akik a Moltól hagyományosan nagykereskedelmi áron veszik az üzemanyagot: ilyenek a busz- és kamiontársaságok. Körülbelül húsz százalékot jelent az üzemanyag-turizmus, ami annyit tesz, hogy a szomszédos országok határmenti autósai inkább kis kerülőt tesznek egy magyarországi kúthoz, hiszen még így is jobban járnak az olcsó üzemanyaggal, mintha otthon tankolnának. A többletterhelés tíz százaléka tudható be a pánikvásárlásnak, amely jelen helyzetben indokolatlan, hiszen az országos ellátást semmi sem zavarja. Ennek hátteréről is beszámolt Hernádi Zsolt.

Érkezik az orosz olaj, de vészterv is van

A Mol finomítói zavartalanul működnek, a százhalombattai teljes kapacitással, a betáplálás pedig zavartalan: a Barátság kőolajvezeték Ukrajnán keresztül folyamatosan szállítja az orosz kőolajat, de ha itt bármilyen fennakadás adódna, az Adria-vezeték is készen áll a szállításra. A Molnak elegendő készlete és finomítói kapacitása áll rendelkezésre ahhoz, hogy a teljes magyarországi üzemanyag-fogyasztást fedezze.

De ha minden rendben, akkor miért alakult ki mégis olyan helyzet, ami miatt a kormány most friss rendeletben szigorította az árstop hatálya alá tartozó üzemanyagok tankolását? A válasz a megnövekedett kereslet mellett az ország üzemanyag-logisztikai felépítésében található meg. Mindkét tényezőről részletes információkat osztott meg a Mol vezetője.

Háromszoros a benzinkutak leterheltsége

Egy átlagos napon a Mol ötmillió liter üzemanyagot értékesít a benzinkutakon és további nyolcmillió litert ad el a nagykereskedelemben. Ennek egy részét a viszonteladó kútüzemeltetők vásárolják meg, másik részét pedig a közúti fuvarozócégek, buszflották üzemeltetői. További ötmillió litert exportra értékesít a Mol. Mindez összesen mintegy 18 millió litert jelent, míg a társaság százhalombattai finomítója egy átlagos napon 18,5 millió liter üzemanyagot állít elő, dízelt és benzint vegyesen. Ha ezt összevetjük a társaság március 10-i töltőállomás-forgalmával, ami a fent említett három tényező miatt a szokásos háromszorosára bővült, csaknem 15 millió liter volt, máris kitűnik a probléma.

– Ezt nem lehet már a hagyományos eszközökkel kezelni, nem azért, mert nincs elég üzemanyag, hanem azért, mert a logisztikánk nem erre készült fel – szögezte le Hernádi. Hozzátette, hogy a töltőállomásokat ellátó Moltrans Kft. és az alávállalkozóik a nap 24 órájában dolgoznak az utánpótláson, 280 sofőr és 127 tartályautó járja folyamatosan az utakat, de a magyarországi üzemanyag-logisztikát nem erre fejlesztették ki. Mindezek miatt vált szükségessé az elnök-vezérigazgató szerint, hogy visszatereljék a fogyasztókat azokhoz a telephelyekhez, amelyeknél korábban tankoltak, a lépés nélkül nem lehetett volna kezelni a helyzetet a hagyományos piaci eszközökkel. A Mol hazai stratégiai készletei kilencven napra elegendők, de a társaság jelentősen visszafogta az exporttevékenységét.

Tudni érdemes még, hogy ha valaki egy Mol-benzinkút előtt bójákat lát, az csupán annyit jelent, hogy éppen zajlik a technikai átállás.

Borítókép: Nem a tranzitforgalomnak találták ki a magyarországi üzemanyagárstopot (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)