A cégek arra igyekeznek ösztönözni az első számú vezetőket, hogy vigyék sikerre a márkát: tavaly nyáron nagy port vert fel a bejelentés, hogy Váradi József vezérigazgató százmillió fontra, vagyis több mint 42 milliárd forintnak megfelelő bónuszra jogosult, ha meghatározott mértékben növelni tudja a Wizz Air részvényeinek árfolyamát. A vezérigazgató heteken át kényszerült magyarázkodni, hogy a kitűzött cél megvalósítása nem éppen reális.
Most hasonló helyzetben találta magát Carlos Tavares, a Stellantis alapító vezérigazgatója. A tavalyi teljesítményéről és a hozzá kapcsolódó juttatásokról a részvénytársaság éves közgyűlésén tárgyaltak. A vezérigazgató fizetése 19 millió euró, ehhez jön a 32 millió eurós részvénycsomag, illetve egyéb pénzügyi juttatások. Az egyik kisebbségi részvényes szerint összesen 66 millió euróról van szó – közölte az Autonews.com.
A Stellantis szóvivője vitatta a 66 millió eurós adatot, szerinte csak a 19 milliós fizetés a biztos, a többi szigorú feltételekhez kötött, feltételes és évek alatt kifizethető juttatás.
Akárhogy is, az összeg felkorbácsolta a szakszervezetek és a közvélemény haragját: a francia állam több mint hatszázalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Stellantisban, ezért mind Macron elnök, mind az elnökjelölt Le Pen siettek elítélni a magas személyi juttatást.
A többek közt a Peugeot, a FIAT, a Jeep, az Opel és a Maserati márkákat magában foglaló autógyártó 2021 januárjában jött létre a PSA-csoport és a Fiat Chrysler Automobiles egyesülésével. Tavares azóta gyakran bírálta nyilatkozataiban az EU zöldpolitikáját, illetve az erőltetett átállást a belső égésű motorokról a tisztán elektromos, akkumulátoros technológiára. A szentgotthárdi motorgyárat is felügyelő Stellantis-vezér rámutatott, hogy a benzines és dízeltechnológia kitiltása azzal jár majd, hogy az átlagos jövedelmű polgárok nem lesznek képesek új gépkocsit vásárolni.
Az autógyártók ezzel együtt gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez és nem jártak rosszul. Miként lapunk is beszámolt róla, a világ 16 legnagyobb autógyártó cége minden korábbinál több profitot termelt 2021 negyedik negyedévében: miközben értékesítési adataik 16 százalékkal estek vissza, az üzemi nyereségük az előző év azonos időszakához képest 11 százalékkal, 23,1 milliárdra emelkedett, és ezzel új rekordot ért el az Ernst & Young (EY) tanácsadó cég összesítése szerint. A gyártók ügyesen lavíroztak a csiphiány ellenére is: a rendelkezésre álló alkatrészeket drága, jövedelmező modellekbe építették be. Az autóvásárlóknak pedig már nem jár kedvezmény, hiszen a kereslet meghaladja a kínálatot.
