Az Oroszországi Vasutak a szankciók feloldását kéri Európától

Hivatalos kérelmet nyújtott be az Európai Unióhoz az Oroszországi Vasutak a társaságot érintő szankciók feloldása érdekében. Válaszul az Európa Tanács július 26-án úgy határozott, hogy hat hónappal meghosszabbítja az Oroszországgal szemben érvényben lévő gazdasági megszorításokat.

2022. 07. 31. 7:25
Russia Transport Trans-Siberian Railway
Russia Transport Trans-Siberian Railway Fotó: AFP/ILYA NAYMUSHIN
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Oroszorsági Vasutak (RZSD) szerint a szankciókkal az Európai Unió megsérti az alapvető emberi jogokat – tette közzé a RailFreight.com szaklap. Mint ismeretes, az állami tulajdonú vasúttársaság február 27-én került fel az EU szankciós listájára. Az alkalmazott tilalmak pénzügyi jellegűek voltak, és nemcsak magára az RZSD-re vonatkoztak, hanem orosz cégek nagy csoportjára. 

A hivatalos uniós dokumentum szerint tilos az április 12-e után kibocsátott, átruházható értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket közvetlenül vagy közvetve vásárolni, eladni, befektetési szolgáltatást nyújtani, kibocsátáshoz segítséget nyújtani, illetve azokkal más módon kereskedni. Az RZSD szerint az uniós szankciók negatív hatással vannak az utasok jogaira. 

A szankciók célja, hogy korlátozzák az orosz vasút azon képességét, hogy társadalmilag jelentős, humanitárius feladatokat lásson el, és diszkriminatívak az Orosz Föderáció lakosságával szemben. A cég hangsúlyozta, hogy az EU önmagának mond ellent azzal, hogy az orosz vasúti közlekedést korlátozza, miközben ugyanazt szén-dioxid-semlegesnek minősíti saját maga számára.

A szankciók pénzügyi jellegével kapcsolatban RZSD hangsúlyozta, hogy a forrásbevonás tiltása a jogi elvek megsértését jelenti, ami alapvetően az EU alapító okirataiban rögzített szabad üzletkötés és tulajdonjog megsértését jelenti. Az orosz állami vasúttársaság felszólította az EU-t, hogy saját jogi és humanitárius elveivel összhangban gondolja át döntéseit, és szüntesse meg a szankciókat.

A RailFreight.com korábban elemzést tett közzé arról, hogy milyen hatásokkal és lehetséges válsággal kell szembenéznie az orosz vasúti ágazatnak a szankciók bevezetése után. 

A legsúlyosabban a vasúti exportot sújtották, amelynek mennyisége gyorsan csökkent. A járműgyártás, a berendezések beszerzése és az utasforgalom azonban ellenálló képességet mutatott, és a kezdeti sokk után gyorsan felépült. Továbbra is ezek a piac fellendülésének fő mozgatórugói.

Az RZSD-t legsúlyosabban mégis a nagy nyugati szereplők kivonulása érintette. Az egyik ilyen cég a Siemens volt. Az RZSD megemlítette, hogy a vasúti berendezésekre vonatkozó exportembargó volt az oka annak, hogy a Siemens felmondta a Sapsan és Lastochka nagy sebességű vasúti járművek szállítására és karbantartására vonatkozó szerződését. Ez lehet az orosz vasúti üzletág Achilles-sarka. Szakértők szerint ha ellehetetlenül ezeknek a vonatoknak az alkatrészekkel való ellátása, azt nagy valószínűséggel a flotta egy részének cserealkatrészekre való szétszerelésével tudják csak megoldani, ahogy az a repülőgépeknél történt.

Az említett vasúti eszközök biztosítják többek között a Moszkva és Szentpétervár közötti nagy sebességű vasúti szolgáltatást.

Az orosz vasúttársaság kérését elutasította az Európai Tanács, és úgy határozott, hogy hat hónappal meghosszabbítja az Oroszországgal szemben érvényben lévő gazdasági szankciókat. Ez a hat hónapos meghosszabbítás még tovább is tarthat, ha a helyzet nem stabilizálódik. Az orosz vasúti árufuvarozási ágazatnak ezért további tranzit- és szállítási korlátozásokra kell számítania. 

A szankciók feloldásához a háború befejezésére volna szükség. A Railfreight szakértői szerint azonban az sem elképzelhetetlen, hogy az energia- és élelmiszerválság közeledtével az EU újragondolja álláspontját. 

Oroszország a vasúti ágazat esetében is választhatja azt a stratégiát, hogy kelet felé fordul. Erre alapot szolgáltat, hogy júniusban az orosz vasút hálózatán keresztül a távol-keleti kikötők irányába szállított exportáru-szállítás 9,5 millió tonnával rekordmennyiséget ért el.

A távol-keleti kikötőkbe irányuló forgalom 12,2 százalékkal nőtt. Az áruk közül a legnagyobb növekedést a kőszén érte el, amelynek szállítása 15,3 százalékkal nőtt, ami összesen 700 ezer tonnát jelent.

 

Borítókép: Teherszállító vonatszerelvény a transzszibériai vonalon (Fotó: AFP/Ilya Naymushin)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.